Az érzelmi intelligencia (EQ) mértéke határozza meg azt, hogy mennyire érted meg a saját érzéseid, és hogyan viszonyulsz mások érzelmeihez, azaz mennyire vagy empatikus személyiség. Meghatározza, hogyan reagálsz a mindennapi életben a téged ért érzelmi impulzusokra, hogyan kezeled saját érzelmeidet, illetve mások érzéseit. Az érzelmi intelligencia szintje nagyban befolyásolja a személyiségedet is.
Az alacsony érzelmi intelligenciájú emberek általában nehezebben alakítanak ki tartós kapcsolatokat, kevésbé motiváltak, sikeresek az életben, nehezebben boldogulnak érzelmeikkel, kevésbé sikeresek a stressz kezelésében. Az alacsony érzelmi intelligencia bármely életkorban fejleszthető, így bármikor tehetsz egy lépést a kiegyensúlyozottabb, pozitívabb, stresszmentes élet irányába.
Az alacsony érzelmi intelligencia kialakulása
Az érzelmi intelligencia fogalmát John D. Mayer és Peter Salovey fogalmazta meg 1990-ben, melyet mérhetővé is tettek az általuk létrehozott teszttel, amelyet azóta számos változatban megtalálhatunk.
Az érzelmi intelligencia fontosságára azonban Daniel Goleman amerikai pszichológus 1995-ben megjelent könyve hívta fel a közönség figyelmét, mely igen nagy sikert aratott, de számos kritika is érte.
Goleman 5 részre osztotta az EQ-t:
- saját érzelmi állapotunk felismerése és megnevezése
- az érzelmek kezelése, és a felettük való ellenőrzés
- önmotiváló képesség
- mások érzelmi állapotának felismerése, befolyásolása
- kielégítő kapcsolatok létrehozása és fenntartása.
Ez alapján elmondható, hogy aki kellő önismerettel, empátiával rendelkezik, és megvan benne a változtatás képessége, magas érzelmi intelligenciával rendelkezik. Ha valamely elem sérült, vagy nem fejlődött ki megfelelően, alacsony érzelmi intelligenciáról beszélhetünk.
Az érzelmi intelligencia egy része velünk született képesség, azonban igen jelentős részét tanulás útján sajátítjuk el egész életünk során. Már egészen korán, csecsemőkorban kezdjük el megtanulni az érzelmeink kifejezését, jelentését, és a környezetünk által azokra adott reakciókból alakulnak ki későbbi magatartási formáink, érzelmekre adott reakciónk.
Az érzelmi intelligencia kialakulásában nagy szerepet játszik a szülők és a későbbiekben a nevelők (bölcsőde, óvoda, iskola) viselkedése. Ha egy gyermek irányába szüleik, nevelőik képesek kimutatni érzéseiket, empátiát tanúsítanak vele szemben, következetesen felállított normák mentén nevelik őket, a későbbiekben képesek lesznek átadni ezeket a tanult viselkedési formákat.
Ha a szülők, nevelők alacsony érzelmi intelligenciával rendelkeznek, és elrejtik érzelmeiket gyermekük elől, nem empatikusak a gyermekkel, nem mutatják ki szeretetüket irányába, következetlen nevelési módszereket alkalmaznak, kialakul az alacsony EQ.
Az alacsony érzelmi intelligencia fejlesztése
Az alacsony érzelmi intelligencia fejlesztése mindenkinek javasolt, mert a mindennapokban a magasabb EQ-val rendelkezők jobban boldogulnak, teljesebb életet élnek. A magasabb érzelmi intelligenciájú emberek könnyebben lépnek kapcsolatba másokkal, könnyebben alakítanak ki tartós kapcsolatokat.
Könnyen és jól beszélnek az érzéseikről, megértik mások problémáit, érzéseit és képesek mások szemszögéből látni egy adott helyzetet. Általában jobban teljesítenek a munkájukban, kevésbé élnek stresszesen, kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak a mindennapokban.
Az alacsony érzelmi intelligencia bármilyen életkorban fejleszthető, mivel az EQ elsősorban tanult képességekből tevődik össze. Hosszútávú folyamat, nem megy egyik napról a másikra. Az elsődleges módszere az EQ fejlesztésének önmagunk megismerése önreflexió útján. Ha ismered önmagad, és szembe mersz nézni a hibáiddal, hajlandó vagy kijavítani a feltárt hibákat és változtatni a szokásaidon, az élet minden területén profitálhatsz belőle!
Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz:
