A legtöbben az empátiát és a sajnálatot egymás szinonimájaként értelmezik, pedig az empátia nem sajnálatot jelent. Nagy különbség van aközött, hogy együttérzünk valakivel, azaz empátiát tanúsítunk irányába, vagy sajnáljuk, szánakozunk rajta.

 

Mi a különbség az empátia és a sajnálat között, és miért mondhatjuk, hogy az empátia nem sajnálatot jelent? A kérdés tisztázásához járjuk körül e két fogalmat, és hogy mit is jelentenek.

 

Mit jelent a sajnálat?

A sajnálatra sokan úgy gondolnak, hogy pozitív érzés a másik irányába, és annak kifejezése segíti a másik felet valamilyen nehéz élethelyzet leküzdésében. Nietzsche szerint a sajnálat negatívan befolyásolja az önbecsülést, és az önértékelést, ezért a sajnálat káros is lehet a másik számára, önsajnálatot, depressziót okozhat számára.

 

A sajnálkozással tehát pont, hogy az ellenkezőjét érhetjük el annak, amit szeretnénk és segítségnyújtás helyett még mélyebbre taszítjuk a segítségre szoruló embertársunkat az önsajnálatban, vagy önsajnáltatásban.

 

Azzal, hogy kifejezzük sajnálunk valakit, igazoljuk kilátástalan helyzetét, és azt, hogy ezen nem lehet változtatni. Természetesen mindenki érez sajnálatot mások iránt, ez teljesen természetes. De ha segíteni akarunk a másikon, a sajnálattal nem tesszük ezt meg. Sokkal inkább az empatikus képességeinket használva segíthetünk átjutni a másiknak a mélyponton.

 

Mit jelent az empátia?

Buda Béla orvos pszichiáter, pszichoterapeuta, az empátia fogalmát így határozza meg:

Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelki állapotába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megérzés és megértés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát.

 

Az empátia tehát az a készség, amelynek birtokában képesek vagyunk beleélni magunkat mások problémájába, élethelyzetébe. Az empátia gyakran csak figyelmes hallgatást jelent, és elsődleges célja az, hogy segítsen megoldást találni a másik problémájára. Az empatikus emberek nem megoldják a másik problémáját, hanem segítenek megtalálni nekik azt az utat, amellyel a problémákat saját maga megoldhatja.

 

Egy terápiás beszélgetésen sosem hangzik el a terapeutától az a mondat, hogy jaj, de sajnálom magát, hiszen ezzel nem segítünk a másiknak. Sokkal inkább a másik problémájának meghallgatása, átélése, a problémákkal való azonosulás segít megtalálni a megoldást.

 

Empátia sajnálat helyett

Az empatikus képességeink nagyon fontosak, ha segíteni szeretnénk valakinek a problémájának a megoldásában, és remekül használható is e célra. Ha valamely ismerősünk nehéz élethelyzeten megy keresztül, hallgassuk meg, éljük bele magunkat a helyzetébe ahelyett, hogy sajnálnánk. Hiszen most már tudjuk, hogy az empátia nem sajnálatot jelent!

Az önismeret, az érzelmek tudatosítása, a személyes fejlődésed akkor kezdődik, amikor szembe tudsz nézni önmagaddal.

Első lépésként olvasd el a Nézz szembe önmagaddal! könyvet:

 

önfejlesztő könyv

Ez nem a megszokott “gondolkodj pozitívan és minden megoldódik” típusú önfejlesztő könyv.

Gyere és olvass bele a könyvbe! Nem árulunk zsákbamacskát.

önfejlesztő könyv és munkafüzet

Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz: