
Az introvertált ember
2024.06.27.
Az extrovertált ember
2024.07.11.Asszertíven kommunikálni elsőre nehéznek hangzik, de ha megérted az alapjait és a gyakorlatban is elkezded alkalmazni, rájössz hogy nem is olyan bonyolult! Az emberek közötti kommunikáció alapvető eleme az önérvényesítés képessége, ami nélkül a mindennapi életben számos nehézséggel találkozhatunk.
Asszertíven kommunikálni az a készség, viselkedési vagy gondolkodási mintázat, ami lehetővé teszi, hogy az asszertíven kommunikáló személy magabiztosan, a saját érzéseit, igényeit, szükségleteit tudatosítva, ezeket őszintén felvállalva tudjon megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban. Mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartja mások jogait és érzéseit is.
Ez a kommunikációs stílus különösen fontos a konfliktusok hatékony kezelésében, a munkahelyi és személyes kapcsolatok erősítésében, valamint az önbizalom növelésében. Ezért fontos, hogy megtanuljuk!
Az asszertív kommunikáció jelentése
Az asszertív kommunikáció egyensúlyt teremt az agresszív és passzív kommunikációs stílusok között. Az agresszív kommunikáció során az egyén saját szükségleteit és jogait mások rovására érvényesíti, gyakran durva vagy bántó módon. De lehet agresszív kommunikáció az is, ha valaki egyszerűen hallgat és dacból nem folytatja a kommunikációt. Ezzel szemben a passzív kommunikáció során az egyén hajlamos lemondani saját jogairól és szükségleteiről, hogy elkerülje a konfliktust vagy hogy másokat kielégítsen, mindennel egyetért, nem mond ellen semminek.
Az asszertív kommunikáció e két szélsőség között helyezkedik el, lehetővé téve az egyének számára, hogy kifejezzék érzéseiket és szükségleteiket anélkül, hogy megsértenék mások jogait. A lényege abban rejlik, hogy a kommunikáló fél nyíltan és őszintén közli gondolatait és érzéseit, miközben figyelmet fordít a másik fél érzéseire és szükségleteire is. Ez a kölcsönös tiszteletre épülő megközelítés elősegíti a bizalmat és a megértést, ami alapvető a hosszú távú, egészséges kapcsolatok kialakításához.
Az asszertív kommunikáció célja nem az, hogy mindig a saját akaratunkat érvényesítsük, hanem hogy olyan megoldásokat találjunk, amik mindkét fél számára elfogadhatóak és tiszteletteljesek. Ez fontos a munkahelyi környezetben, ahol a hatékony együttműködés és a csapatmunka alapvető a sikerhez, de ugyanolyan fontos a személyes kapcsolatokban is, ahol a kölcsönös megértés és támogatás elengedhetetlen.
Az asszertív kommunikáció lényege
Ha asszertíven szeretnél kommunikálni, tisztában kell lenned annak legfontosabb elemeivel.
Az önérvényesítés az asszertív kommunikáció alapköve. Az önérvényesítés képessége lehetővé teszi számunkra, hogy saját jogainkat, véleményünket és érzéseinket határozottan és egyértelműen fejezzük ki. Az önérvényesítés segít abban, hogy meghatározzuk saját határainkat és szükségleteinket, és ezeket megfelelő módon közöljük másokkal.
Az önérvényesítés mellett nagyon fontos a tisztelet. Ez azt jelenti, hogy nemcsak saját jogainkat és érzéseinket tartjuk tiszteletben a kommunikáció során, hanem másokét is.
Fontos megtalálni az egyensúlyt az önérvényesítés és mások tiszteletben tartása között. Ez az egyensúly lehetővé teszi, hogy hatékonyan kommunikáljunk anélkül, hogy túlzottan dominánsak vagy túlzottan alázatosak lennénk. Az egyensúly segít abban, hogy mindkét fél igényei és jogai egyaránt érvényesüljenek.
Asszertíven kommunikálni csak őszintén és nyitottan lehet. Egyenesen kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket, anélkül hogy rejtett szándékokkal vagy manipulációval próbálnánk elérni céljainkat. A nyitottság pedig azt jelenti, hogy készek vagyunk meghallgatni és megérteni mások nézőpontját és érzéseit is.
Az asszertív kommunikáció lépései
Asszertíven kommunikálni öt alapvető lépésre bontható. Ezek a lépések segítenek abban, hogy hatékonyan és tiszteletteljesen fejezzük ki magunkat, miközben mások jogait és érzéseit is figyelembe vesszük.
- Az első lépés az önismeret. Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk saját érzéseinkkel, gondolatainkkal és szükségleteinkkel. Az önismeret lehetővé teszi, hogy azonosítsuk, mi az, ami számunkra fontos, és miért szeretnénk kifejezni azt. Önismerethez az egyik legjobb eszköz a PersonalGuide teszt kitöltése , ami által kimutathatóvá válik, ami benned van. Felismered és megérted saját működésed, reakcióid, valamint egy cselekvési tervet kapsz ahhoz, hogy az erőforrásaid felfedezve és azokra támaszkodva pozitív irányú változást indíts el az életedben!
- A második lépés a tiszta és konkrét kommunikáció. Az üzeneteink legyenek egyenesek, világosak és specifikusak. Kerüljük a homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat, amik félreértésekhez vezethetnek. Például, ha valamit szeretnénk kérni, mondjuk el pontosan, hogy mire van szükségünk, miért és mikorra.
- A testbeszédünk is jelentős szerepet játszik az asszertív kommunikációban. Fontos, hogy a verbális üzeneteinket támogassa a pozitív testbeszéd. Ez magában foglalja a szemkontaktus fenntartását, a nyitott testtartást, a megfelelő hangszín használatát és a gesztusok alkalmazását. Ez segít abban, hogy magabiztosabbnak és hitelesebbnek tűnjünk.
- A negyedik lépés a hatékony hallgatás. Az aktív figyelem és visszajelzés fontos része a sikeres kommunikációnak. Ez azt jelenti, hogy figyelmesen hallgatjuk a másik fél mondanivalóját, és megfelelő módon reagálunk rá. Biztosítsuk a másik felet arról, hogy megértettük és értékeljük a mondanivalóját.
- Az utolsó lépés az együttérzés és empátia kifejezése. Fontos, hogy megértsük és elfogadjuk mások érzéseit és nézőpontjait, még akkor is, ha azok eltérnek a miénktől. Például, ha valaki csalódott vagy dühös, fejezzük ki, hogy megértjük az érzéseit, és keressünk közös megoldást a problémára.
Asszertív kommunikációs technikák
Az alábbi technikák segítenek asszertíven kommunikálni, hogy hatékonyan és tiszteletteljesen fejezzük ki magunkat, miközben figyelembe vesszük mások érzéseit és jogait is.
Az énüzenetek egy olyan technika, amely lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzük érzéseinket és szükségleteinket anélkül, hogy vádolnánk vagy támadnánk másokat. Ez a módszer segít elkerülni a védekező reakciókat, mivel a másik fél nem érzi magát támadás alatt. Az énüzenetek három részből állnak:
- Érzelem kifejezése: Hogyan érzel a helyzet miatt?
- Helyzet leírása: Mi az, ami kiváltotta ezt az érzést?
- Kívánt változás: Mit szeretnél, hogy megváltozzon a helyzetben?
Például: „Frusztrált vagyok (érzelem), amikor késve érkezel a megbeszélésekre (helyzet), mert úgy érzem, hogy nem tudjuk időben elkezdeni a munkát (kívánt változás).”
A határozott kijelentések segítenek abban, hogy egyértelműen és magabiztosan közöljük mondanivalónkat. Fontos, hogy egyszerű és világos mondatokat használjunk, és kerüljük a túlzott magyarázkodást vagy mentegetőzést. Például: „Nem tudok részt venni a találkozón pénteken.”
A visszatükrözés egy olyan technika, ami segít megértetni a másik féllel, hogy figyelünk rá és megértjük őt. A visszatükrözés során összefoglaljuk vagy megismételjük a másik fél mondanivalóját. Például: „Azt mondod, hogy aggódsz a projekt határideje miatt, igaz?”
Az érzelmi kifejezések használata lehetővé teszi számunkra, hogy őszintén és nyíltan közöljük érzéseinket anélkül, hogy bántóak lennénk. Fontos, hogy saját érzéseinkre koncentráljunk, és ne a másik személy viselkedését támadjuk. Például: „Nagyon szomorú vagyok, hogy nem vettél részt a születésnapi bulimon.”
Az időzítés abban segít, hogy a megfelelő időpontban és helyen közöljük mondanivalónkat. Fontos, hogy olyan helyzetet válasszunk, ahol mindkét fél nyugodt és készen áll a beszélgetésre. Például egy stresszes munkahelyi környezet nem ideális a személyes érzéseink kifejezésére.
A szándékos ismétlés, úgynevezett megakadt lemez technika abban segít, hogy következetesen kitartsunk álláspontunk mellett anélkül, hogy agresszívvá válnánk. Ismételjük meg nyugodtan és határozottan ugyanazt az üzenetet, amíg a másik fél meg nem érti. Például: „Tényleg nem tudok részt venni a találkozón pénteken.”
A nyitott kérdések alkalmazása segít abban, hogy több információt gyűjtsünk és jobban megértsük a másik fél nézőpontját. Ezek a kérdések ösztönzik a másik felet arra, hogy részletesebben kifejtse gondolatait és érzéseit. Például: „Mit gondolsz erről a javaslatról?”
Az empátia kifejezése fontos része az asszertív kommunikációnak. Ez azt jelenti, hogy megértjük és elfogadjuk a másik fél érzéseit és nézőpontját, még akkor is, ha nem értünk egyet vele. Például: „Megértem, hogy nehéz helyzetben vagy, és szeretném támogatni téged.”
Az alternatívák felajánlása segít abban, hogy konstruktívan oldjuk meg a konfliktusokat és találjunk közös nevezőt. Ez a technika lehetővé teszi, hogy mindkét fél szükségletei és érdekei érvényesüljenek. Például: „Nem tudok elmenni moziba pénteken, de mi lenne, ha szombaton mennénk?”
A visszajelzés kérése segít abban, hogy megértsük, hogyan hatott a kommunikációnk a másik félre, és lehetőséget ad arra, hogy javítsunk a kommunikációs stílusunkon. Például: „Szeretném tudni, hogyan érintett téged az, amit mondtam.”
Asszertív kommunikációs gyakorlatok
Az alábbi gyakorlatok segítenek az asszertivitás fejlesztésében, hogy magabiztosabb legyél a stresszes kommunikációkban is és asszertíven tudd kifejezni érzéseidet, gondolataidat és szükségleteidet.
- A naplóírás segít abban, hogy jobban megértsük saját érzéseinket és gondolatainkat. Írjunk le egy-egy helyzetet, amikor nem sikerült asszertíven kommunikálni és részletezzük, hogyan éreztük magunkat, mit mondtunk, és hogyan reagáltak mások.
- A szerepjáték egy hatékony módja annak, hogy gyakoroljuk az asszertív kommunikációt biztonságos környezetben. Kérjünk meg egy barátot vagy kollégát, hogy játssza el velünk egy adott szituációt. Próbáljuk ki különböző asszertív technikákat, például az „Én” üzenetek használatát vagy a határozott kijelentéseket. Ez segít abban, hogy magabiztosabbá váljunk, amikor valódi helyzetekkel találkozunk.
- Álljunk a tükör elé, és mondjuk el hangosan az üzeneteinket. Figyeljünk a testbeszédünkre, arckifejezésünkre és hangszínünkre. Ez a gyakorlat segít abban, hogy tudatosabbak legyünk a nonverbális kommunikációnkban, és fejlesszük a magabiztosságunkat.
- Fejlesszük az empátiánkat. Válasszunk egy közelmúltbeli beszélgetést, és gondolkodjunk el azon, hogyan érezhette magát a másik fél. Írjunk le egy olyan asszertív üzenetet, amelyben kifejezzük az empátiánkat és megértésünket. Például: „Megértem, hogy frusztrált vagy, mert sok a munkád. Szeretnék segíteni, ha tudok.”
- Írjunk le néhány olyan helyzetet, amikor nehézséget okozott számunkra, hogy határozottan kifejezzük magunkat. Írjunk minden helyzethez egy-egy határozott kijelentést, amit legközelebb használni szeretnénk. Például: „Nem tudok részt venni a találkozón pénteken.” Gyakoroljuk ezeknek a kijelentéseknek a hangos kimondását, hogy magabiztosabbá váljunk.
- Gyakoroljuk a nyitott kérdések használatát, amik segítenek több információt gyűjteni és jobban megérteni a másik fél nézőpontját. Például: „Mit gondolsz erről a javaslatról?” vagy „Hogyan érint téged ez a helyzet?”
- Az aktív hallgatás gyakorlása segít abban, hogy jobban figyeljünk a másik félre, és hatékonyabban reagáljunk. Gyakoroljuk a visszatükrözést, az ismétlést egy-egy beszélgetés során. Például: „Ha jól értem, azt mondod, hogy…” vagy „Úgy látom, hogy az aggaszt téged, hogy…”.
- Gyakoroljuk az alternatívák felajánlását különböző helyzetekben. Például, ha valaki kér tőlünk valamit, amit nem tudunk vagy nem szeretnénk megtenni, ajánljunk fel egy másik lehetőséget. Például: „Nem tudok elmenni veled moziba pénteken, de mi lenne, ha szombaton mennénk?”
- Gyakoroljuk a visszajelzés adását és kérését, hogy fejlesszük kommunikációs készségeinket. Például, ha egy kollégánk jól végezte a munkáját, adjunk neki pozitív visszajelzést: „Nagyon jó munkát végeztél ezzel a projekttel.” Emellett kérjünk visszajelzést saját teljesítményünkről is: „Mit gondolsz, hogyan teljesítettem ebben a feladatban?”
- A relaxációs technikák, mint például a mély légzés vagy a meditáció, segítenek csökkenteni a stresszt és növelik a magabiztosságunkat. Gyakoroljuk ezeket a technikákat rendszeresen, hogy nyugodtabbak és összeszedettebbek legyünk a stresszesebb kommunikációs helyzetekben is.
Megtanulni és folyamatosan asszertíven kommunikálni erőfeszítést igényel, de a befektetett energia megtérül. Az asszertív viselkedés nemcsak a saját életünket teszi jobbá, hanem pozitív hatással van környezetünkre is. Segítségével jobban kezelhetjük a mindennapi kihívásokat, és harmonikusabb, kielégítőbb kapcsolatokat alakíthatunk ki. Alkalmazzuk a bemutatott technikákat és gyakorlatokat, hogy magabiztosabbak és eredményesebbek legyünk a kommunikációban!