fbpx

Mindennapos jelenség, ami áthatja az életünket, és többnyire nem a jó értelemben. De mi is a stressz tulajdonképp? Tartós, vagy néha felbukkanó állapot? Van olyan, hogy „jó stressz”? Érdemes a stressz faktorokat megnéznünk, végigvennünk, és azt is, hogy milyen hatással van életünkre.

 

Mi a stressz?

Ha a hivatalos megfogalmazásból indulunk ki: „a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre”. Selye János fogalmazta meg 1976-ban. A fogalom már jelen volt, az építőiparban, ugyanis a hidak szakítószilárdságát is stresszként határozták meg, ám Selye volt az, aki az orvostudományba is behozta.

 

A stressz lehet jó is?

Talán az egyik legfontosabb kérdés, ha a stresszről beszélünk, hogy van-e pozitív hatása. Hiszen, ha eszünkbe jut maga a szó, azonnal negatív dolgokra asszociálunk. Pedig létezik a „pozitív, vagy jó stressz” is. Gondoljunk csak egy vizsgahelyzetre, vagy egy veszélyre. A felfokozott állapot cselekvésre ösztönöz (természetesen itt is vannak kivételek, akik leblokkolnak, de többnyire a megoldás, túlélés az ösztönös).

Ezekben az esetekben tehát a stressz plusz adrenalint ad, ami átsegíthet a hirtelen, váratlan, izgalmat okozó helyzetekben.

 

Stressz típusai

Azt is jó, ha megnézzük, hogy az életünkben jelenleg milyen stresszfaktorok vannak, és ezek milyen gyakorisággal fordulnak elő.

A stressz kiváltó okait stresszoroknak nevezzük, ezek azok, amelyek lehetnek akár hirtelen, illetve tartósak is.

Hirtelen stresszor lehet egy napi tömegközlekedés, vagy épp dugó, míg tartós például egy építkezéssel, költözéssel kapcsolatos hosszabb folyamathoz kapcsolódó esemény. A stresszor (azaz, a kiváltó ok) azonban lehet maga rövid is (egy váratlan természeti katasztrófa), ami viszont mégis hosszú távon okoz stresszt az elszenvedőjének.

Ha megnézzük közelebbről, gyakorlatilag milliónyi dolog válthat ki belőlünk stresszt, amelyek rövidebb-hosszabb távon különböző tüneteket és akár betegségeket is eredményezhet.

 

Stressz okozta betegségek

Ahogy fentebb szerepel, mivel a stressz lehet akár hirtelen is, így maguk a „tünetei” is lehetnek gyorsan elmúlóak, ám tartós stressz esetén eljuthatunk saját magunk lebetegítéséig is.

Váratlan stresszhelyzet tünetei lehetnek az étvágytalanság, izgatottság, szomorúság, ijedtség érzése, esetleg fokozott anyagcsere. Fontos, hogy ezek hamar elmúlnak, nem napokig tartó állapot.

A tartós stressz hosszú távon kiválthat szorongást, depressziót, pánikrohamot, de akár kóros soványságot, vagy épp elhízást, okozhat menstruációs zavarokat, de legfőképp az immunrendszered, az ellenállóképesség is gyengül. Amint az látható, ezek már hosszabb távon alakulnak ki, és akár már szakértői-pszichológiai-orvosi segítség is szükséges lehet a teljes gyógyuláshoz.

 

Stressz leküzdése

Vizsgáld meg az életed, hol van, mely területen, napszakban számodra magas stresszt okozó tevékenység? Mi okoz számodra feszültséget, szorongást? Ha tudatosítani tudod ezeket, már egy lépést megtettél azért, hogy változtatni tudj. Ezt követi, hogy ezeket, ha szükséges szakértő bevonásával (coach, pszichológus, PersonalGuide szakértő). Ha pedig ennél komolyabb a gond, akkor a javaslatok alapján érdemes még tovább menni, akár orvosokhoz is – különösen, ha táplálkozási, vagy egyéb hormonális tünet is tartósan jelentkezik. Olvasd el azt is, milyen stresszkezelési technikák vannak!

 

Összegzés

A stressz önmagában teljesen nem leküzdhető, hiszen mindennapjaink része, az viszont rajtunk múlik, hogy milyen hatással van ránk, illetve, hogy mi az a mennyiség, amit magunkra veszünk. Ebben a saját önismeretünk, személyiségünk, énképünk ismerete, erősítése tud nemcsak ezen az úton segíteni, hanem a stressz megfelelő kezelésében is támogatni.

Ahhoz, hogy minél jobban megismerd magadat, ajánlom figyelmedbe a Nézz szembe önmagaddal könyvemet!

önfejlesztő könyv

Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz: