Miért veszélyes az érzelmek elfojtása?

Az érzelmek elfojtása sokkal gyakoribb jelenség, mint gondolnánk. Sokan próbáljuk ösztönösen elnyomni fájdalmunkat, haragunkat vagy szomorúságunkat, mert úgy érezzük nincs energiánk feldolgozni és megélni ezeket az érzéseknek. Rövid távon ez jó taktika lehet, mert segít elkerülni a kellemetlen helyzeteket, azonban  hosszú távon komoly következményekkel tud járni.

Be kell látnunk, hogy az érzelmek természetes részei az életünknek. Amikor elfojtjuk őket, olyan mintha lekapcsolnánk egy villogó vészjelzőt, ami segíthetne megérteni mi is zajlik bennünk. Ennek az az oka, hogy kényelmesebbnek tűnik egyszerűen nem foglalkozni a nehéz érzéseinkkel annak ellenére, hogy ez valójában nem teszi őket kevésbé valóságossá.

Mi az érzelmek elfojtása?

Az érzelmek elfojtása egy olyan tudatalatti folyamat, ami során az ember automatikusan elnyom bizonyos érzéseket anélkül, hogy tudatosan döntené el mihez is kezdjen velük. Ez egyfajta belső védekező mechanizmus, ami  megóv minket a fájdalomtól vagy a kellemetlen élményektől, legalábbis rövid távon. Az elfojtott érzések azonban nem tűnnek el, hanem a háttérben továbbra is hatással vannak a gondolatainkra, a viselkedésünkre és a testi-lelki állapotunkra.

Miért fojtjuk el az érzelmeinket?

Az érzelmek elfojtása számos okból történhet:

• Gyerekként megtanuljuk, hogy milyen érzelmeket szabad és nem szabad kifejeznünk. Ha egy kisgyereket például gyakran megszégyenítenek a haragja vagy a szomorúsága miatt, akkor felnőttként automatikusan elfojtja ezeket az érzéseket, mert úgy érzi, hogy ezek nem megengedhetőek.
• Kultúránkban a férfiaktól például alapból elvárjuk, hogy kemények legyenek és ne mutassák ki a fájdalmukat vagy gyengeségüket. Ez az elvárás idővel belső gátlássá alakul.
• Súlyos érzelmi vagy fizikai traumák után is a fájdalom elfojtáshoz fordulunk, hogy megvédjük magukat a kellemetlen emlékektől. Ez gyakran PTSD (poszttraumás stressz) esetén figyelhető meg, amikor valaki nem tudatosan, hanem automatikusan kizárja az érzéseit, mert azok túl fájdalmasak lennének.
• Életünk tele van stressz forrással. A a munkamánia, a folyamatos pörgés lehet egyfajta menekülési útvonal, amivel eltereljük a figyelmet a valódi érzéseinkről.

Az elfojtott érzelmek tünetei

Az érzelmek elfojtása nem marad következmények nélkül. A testünk és a lelkünk előbb-utóbb jelzi, hogy valami nincs rendben. Sokan tudatosan fel sem fogják, hogy milyen régóta elfojtanak bizonyos érzéseket, mert ezek a tünetek fokozatosan, szinte észrevétlenül alakulnak ki.

Fizikai tünetek

A testünk és a lelkünk szoros kapcsolatban áll egymással. Ha az érzelmeinknek nincs lehetőségük felszabadulni, a testünkben raktározódnak el, ami az alábbi tüneteket tudja okozni:

• Az állandó érzelmi nyomás fokozott izomfeszültséget eredményezhet, különösen a nyak, a váll és a hát területén. Sokan krónikus fejfájástól szenvednek anélkül, hogy tudnák, ez az elfojtott stressz vagy harag következménye.
• Az elfojtott érzelmek jelentős hatással vannak az emésztőrendszerünkre. Gyakori tünet lehet a gyomorfájás, puffadás, irritábilis bél szindróma (IBS) vagy egyéb emésztési zavarok.
• Gyakran álmatlanságot vagy éppen túlzott alvásigényt eredményeznek, mivel a testünk próbál menekülni az érzelmi terhek elől.
• Kutatások szerint az elfojtott érzelmek növelhetik a szívbetegségek kockázatát is. A folyamatos belső feszültség magas vérnyomáshoz, szívritmuszavarokhoz és egyéb kardiovaszkuláris problémákhoz vezethet.

Mentális tünetek

Ahogy korábban is írtam, az elfojtott érzések nem tűnnek el, csak a tudatalattinkban dolgoznak tovább, majd különböző formában törnek a felszínre. Ez bizony hatással lehet a mentális állapotunkra is.

• Mivel a feldolgozatlan érzések folyamatos belső feszültséget generálnak, ezért hosszú távon szorongást okozhatnak. Súlyosabb esetekben akár depressziós tünetekhez is vezethet, amikor valaki már annyira elnyomja az érzéseit, hogy végül érzelmileg eltompul és elveszíti az életkedvét.
• Ha valaki nem engedi meg magának, hogy kifejezze a dühét, szomorúságát vagy csalódottságát, ezek az érzelmek váratlanul és sokszor túlzott intenzitással törhetnek felszínre.
• Elveszíthetjük a belső hajtóerőnket, motivációnkat. Egyre nehezebben tudunk koncentrálni a feladatainkra és folyamatosan halogatjuk azokat. Ez gyakran önbizalomhiánnyal is párosul, mert az érzelmi blokkok megakadályozzák az önmegvalósítást.

Viselkedésbeli tünetek

Az elfojtott érzelmeink a mindennapi viselkedésünkben is megmutatkoznak. Sokszor anélkül, hogy az érintett észrevenné az összefüggéseket.

• Sokan, akik elfojtják az érzelmeiket, kényszeresen próbálják kontrollálni az életük minden aspektusát. A kiszámíthatatlanság vagy a spontán helyzetek stresszessé válnak számukra.
• Gyakran vezet különböző pótcselekvésekhez, például túlzott evéshez, dohányzáshoz, alkohol- vagy drogfogyasztáshoz.
• Azok, akik elfojtják az érzéseiket, rendszerint nehezen tudnak mély és őszinte kapcsolatokat kialakítani másokkal. Mivel nem engedik meg maguknak, hogy kifejezzék az érzelmeiket, mások számára hidegnek, távolságtartónak vagy érzelmileg elérhetetlennek tűnnek. Ez pedig idővel társadalmi elszigetelődéshez vezet.

Elfojtott érzelmek kezelése

Bár az érzelmek felszabadítása és egészséges megélése időt és tudatosságot igényel, léteznek hatékony módszerek, amik segítenek abban, hogy az elfojtott érzelmeink által okozott károkat helyrehozzuk. Az alábbiakban olyan technikákat és megközelítéseket mutatok be, amik segítenek felismerni, feldolgozni és kezelni az elfojtott érzéseket.

1. Az érzelmek tudatosítása

Először fel kell ismernünk és el kell fogadnunk az érzelmeinket. Sokszor annyira hozzászoktunk az elfojtáshoz, hogy már észre sem vesszük milyen érzések kavarognak bennünk.

Figyelj a tested jelzéseire! Ha például feszültnek érzed magad, gyorsabban ver a szíved vagy szorít a gyomrod, ezek mind arra utalhatnak, hogy valamilyen elfojtott érzelem dolgozik benned.

Vezess érzelmi naplót! Minden nap írj le néhány mondatot arról, hogy mit éreztél az adott napon és mi válthatta ki ezeket az érzéseket. Visszaolvasva ez segít majd azonosítani a visszatérő mintázatokat.

Ne ítélkezz az érzelmeid felett! Minden érzelemnek helye van, nincs jó vagy rossz érzés. Ahogy korábban is utaltam rá, az elfojtás gyakran abból fakad, hogy bűntudatot érzünk bizonyos érzelmek miatt (például harag vagy szomorúság). Engedd meg magadnak, hogy azt érezd, amit érzel!

2. Az érzelmek kifejezése és feldolgozása

Ha sikerült tudatosítani az érzéseidet, a következő lépés az, hogy megtaláld a módját annak, hogy ki is fejezd őket.

Beszélj az érzéseidről! Az érzelmek kibeszélése segít feldolgozni őket. Egy baráttal, családtaggal vagy akár egy terapeutával, coach-csal való beszélgetés már önmagában is gyógyító hatású lehet.

Írd ki magadból az érzéseidet! Ha nehezen beszélsz az érzéseidről, írd le őket! Írhatsz levelet valakinek (amit nem kell elküldened), vagy vezethetsz naplót.

Nyúlj kreatív eszközökhöz! A festés, rajzolás, tánc vagy bármilyen más kreatív tevékenység segíthet az érzelmek kiadásában anélkül, hogy szavakba kellene önteni őket.

3. Az érzelmek kezelése és átalakítása

Az érzelmeket nemcsak felismerni és kifejezni kell, hanem meg kell tanulni egészséges módon kezelni is.

A fizikai aktivitás, mint például jóga, futás vagy akár egy séta is, segíthet a stressz és az elfojtott érzelmek levezetésében. A különböző légzőgyakorlatok és a meditáció szintén hatékony eszközök lehetnek az érzelmi egyensúlyunk visszaszerzésében.

A mindfulness (tudatos jelenlét) gyakorlása segít abban, hogy észrevedd és megéld az érzéseidet. Segítségével könnyebben megérted, miért érzel úgy, ahogy érzel.

4. Az érzelmi kommunikáció fejlesztése

Az érzelmeink megosztása másokkal és azok megfelelő kommunikálása kulcsfontosságú a mentális egészségünk és a társas kapcsolataink szempontjából. Ezért különösen fontosak az alábbi lépések:

Tanuld meg felismerni és kifejezni az érzéseidet mások előtt! Ha valami bánt vagy boldoggá tesz, ne félj kimondani, kimutatni azt! Kezdd apró lépésekkel, például először csak mondd el egy közeli barátodnak, hogy mit érzel egy adott helyzettel kapcsolatban.

Gyakorold az asszertív kommunikációt! Ez azt jelenti, hogy úgy fejezed ki az érzéseidet és szükségleteidet, hogy közben tiszteletben tartod mások érzéseit is. Például: „Amikor ezt mondtad, szomorúnak éreztem magam, mert úgy éreztem nem veszed figyelembe a véleményemet.”

Ne félj segítséget kérni! Ha nehezen birkózol meg az érzelmeid kezelésével, érdemes szakemberhez fordulnod. Egy terapeuta vagy coach segítségedre lesz abban, hogy jobban megértsd az érzelmeidet és ki is tudd fejezni azokat.

Az érzelmek természetesek és szükségesek, ezek tesznek minket emberré. Bár az érzelmeink elfojtása sokszor ösztönös reakció, nem kell hogy örökre az életünk része maradjon. Ha időt és energiát fektetünk abba, hogy jobban megértsük önmagunkat, az nemcsak a saját mentális egészségünket szolgálja, hanem a környezetünkben élők életére is pozitív hatással lesz. Az első lépés a változás felé az, hogy elismerjük: jogunk van érezni, és jogunk van jól lenni.

Ezt kívánom neked is, érezd magad jól!