Találkoztál már olyanokkal, akik nehezebben tudják kifejezni érzelmeiket? Napjainkban ez is jelenség, de talán még kevesebben vagyunk azzal tisztában, hogy van olyan is, aki egyáltalán nem tudja. Ezt érzelemmentességnek, az érzelmek hiányaként tudjuk megfogalmazni. Változtatható? Hogyan tud mégis megnyilvánulni egy alexitímiában szenvedő?
Mi az érzelemmentesség?
Bár azt gondolnánk elsőre, hogy azt jelenti, hogy nincsenek érzelmeink, ám erről szó sincs. A megnevezése az ógörög alexitímia szóból ered, ami azt jelenti, hogy nem tudja leírni, elmondani az érzéseit, nincsenek rá szavai.
Az érzelemmentesség két fontos pontja:
- Nehezen fejezi ki érzelmeit az illető, ezeket nem tudja megélni.
- Nem tudja megkülönböztetni, vagy szintén nehezen a különböző érzelmeket.
Hogyan ismered fel, ha alexitímiában érintett valaki?
Ahogy a két fenti pontból is kiderül, olykor úgy tűnhet, mintha ezek az emberek csak és kizárólag magukkal lennének elfoglalva, érzelmi analfabetizmusnak is nevezik.
Nem tudnak beszélgetést nem csak kezdeményezni, hanem belefolyni, sem pedig véleményt nyilvánítani. Jóval nehezebben tudják kifejezni örömüket, ugyanakkor bánatukat is, ettől pedig zárkózottaknak tűnnek, és azzá is válnak. Nyelvi (érzelmi) kifejezőkészségük, szókincsük szűk, az empátia pedig többnyire nem jellemző.
Fentiekből kiindulva bizonyos szituációkban akár ingerültebben, nyersen is reagálhatnak, kicsit mintha csak „A” vagy „B” lenne, fekete vagy fehér, a viselkedésben, kommunikációban rejlő árnyalatokat nem ismerik, nem tudják megélni.
Szintén erős tünet lehet a különböző orvosi panaszok, betegségek megjelenése, ami az elfojtott, elnyomott érzelmek fizikai megnyilvánulásaként jelenik meg (ez akár stressz során is ismerős lehet).
Az érzelemmentesség változtatható, fejleszthető?
Ma már a különböző lehetőségeknek köszönhetően igen, ugyanakkor érdemes tisztázni, hogy aki ezzel küzd, arra hosszú út vár. Az alexitímia kialakulása a legtöbb esetben már a gyermekkorban elkezdődik, ahhoz köthető, ami fokozatosan mélyül, és súlyosbodik. Sokan a depresszióval is kapcsolatba hozzák, a jelenleg ismeretek szerint erre nincs konkrét és megfogható indoklás. Az érzelemmentesség tehát nem velünk született, eddigiek alapján, így változtatható.
Mivel többnyire a fizikai tünetek, betegségek okán kerül előtérbe, ha mögé néznek, így a „beteg” ezzel is szembe kell nézzen, ami éppen az érzelemmentességből fakadóan nem egyszerű, és nem is azonnal kivitelezhető. Az orvosi segítség mellett pszichoterápia, pszichológus is tud ezekben segíteni. A saját elnyomott érzelmek felismerését, azonosítását követően fog tudni csak a páciens a külvilág felé nyitni, és a különböző életterületeken fokozatosan megnyilvánulni.
Az érzelmi intelligencia fejleszthető, sőt! egész életen át tanulható.
Az érzelmi intelligencia fejlesztésében nagy segítségedre lehet a Nézz szembe önmagaddal! című könyv és a PersonalGuide® önismereti viselkedéselemzés.
Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz:
