Érzelmi intelligencia (EQ) jelentése a szakemberek, és a mindennapok értelmezésében

Érzelmi intelligencia (EQ) jelentése:

Goleman, Mayer & Salovey szerint, a saját és mások érzelmeinek megfigyelésére való képesség. A különböző érzelmek helyes megkülönböztetésének, hatékony felismerésének, és címkézésének, megértésének képessége, valamint az érzelmek hasznosításának, és szabályozásának képessége. Az érzelmi információk felhasználása a gondolkodásod és viselkedésed irányításához, és mások gondolatainak befolyásolásához.

Goleman az érzelmi intelligenciát a siker létfontosságú tényezőjének tekintette, és ma már szinte magától értetődőnek tartják, hogy az érzelmi intelligencia ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb – lehet az egyéni siker szempontjából, mint az IQ. Az EQ során a saját, és a mások hangulataira és érzelmeire vonatkozó információkat is fel kell dolgoznunk, döntéseinket ennek figyelembevételével kell meghoznunk. Azok, akik a megfelelő helyen, a megfelelő módon, a megfelelő mértékben képesek az érzelmeiket kifejezni és szabályozni, sikeresebben oldhatják meg saját, és mások problémáit. Az EQ készségek összessége, amelyek megtanulhatók, és továbbfejleszthetők.

Travis Bradberry szerint az érzelmi intelligencia fejlesztésére az öntudat, az önmenedzsment, a társadalmi tudatosság és a kapcsolatkezelés tanításával lehetünk hatással. Aki megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezik, tudatában van cselekedeteinek, és érzéseinek – és azzal is, hogy ezek hogyan hatnak a környezetére. Ez azt is jelenti, hogy nagyra értékel másokat, meghallgatja az ő igényeiket, és képes együtt érezni, azonosulni velük.

Mayer és Salovey szerint az érzelmi intelligencia az érzelmek észlelését, megértését, értékelését, verbális és nonverbális kifejezését, valamint az érzelmek szabályozását és felhasználásának képességét foglalja magában. Az érzelmi tudást, érzelmi intellektuális fejlődést és a jól-létet. Ezek az érzelmi kompetenciák attól függ, milyen fejlettek személyenként, hogy milyen volt eddigi élete során a szociális és az egyéni tapasztalatszerzés.

Tehát szerintük az érzelmi intelligencia négy különböző dimenziója alkotja az érzelmi készségek és képességek hierarchiáját:

1. Érzelem észlelése

2. Képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előre mozdítására
3. Az érzelmek megértése

1. Az érzelmek kezelése

Az érzelem észlelése:

1. más emberek állapotainak (fizikai és pszichológiai állapotok, például fizikai fájdalom, vagy düh érzése) felismerése, és más emberekben az érzelmek azonosítása (akár nonverbális jelekből is),
2. valamint saját érzelmeinknek és szükségleteinknek pontos és megfelelő felismerése, beazonosítása (mit érzel), az érzelmek figyelemmel kísérése, dekódolása (mi váltotta ki az érzést), megismerése (milyen reakciót vált ki belőled), és képesség arra, hogy megkülönböztessük a pontos, őszinte érzelmeinket, és felfedjük az elfojtott érzelmeinket.

Az érzelmek felhasználása a kognitív rendszer javítására. Az érzelmek és a gondolkodás viszonya kétirányú. Az érzelmek nemcsak befolyásolják, hanem szabályozzák is az információfeldolgozás folyamatát. Az érzelmek egyaránt jelen vannak a figyelem, emlékezet, gondolkodás, és ítéletalkotás területén. Az elemzéshez, az események racionális szemléléséhez szükség van azok érzelmi feldolgozásra. Az érzelmi állapotok a gondolkodással együtt segítik a bonyolult társas helyzetekhez való alkalmazkodást, viselkedésünk szabályozását, sok esetben a érzelmek pótolják a gondolkodás hiányosságait. Ma már tudjuk, hogy a gondolkodásunknak nagy haszna származik abból, hogy érzelmi összetevője van. Az érzelmi állapotokat felhasználva javítani lehet például a problémamegoldó készségen, és kreativitáson, az alkalmazkodó képességen, döntéshozó képességen, motiváción. Hogyan? Az érzelmek megváltoztatják gondolkodásmódunkat, pozitív gondolatokat hoznak létre, amikor boldogok vagyunk, és negatív gondolatokat, amikor szomorúak vagyunk, vagy szorongunk, félünk. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező személyek azért érnek el jobb eredményt a különböző típusú problémák megoldásában, mert hatékonyabban tudják szabályozni érzelmeiket a feladat okozta stresszhelyzetben, valamint képesek a feladattal kapcsolatos negatív érzelmeiket kezelni, és ily módon hatékonyabban tudnak a feladatra koncentrálni.

Az érzelmek megértésének dimenziója magában foglalja a különféle érzelmek közötti kapcsolatok megértését, az érzelmek okainak és következményeinek észlelését, a bonyolult érzések, és ellentmondásos állapotok megértését, valamint az érzelmek közötti átmenetek megértését. Az érzelmek gazdag és összetett, egymással összefüggő szimbólumkészletet alkotnak. Ha megérted az érzelmeidet, akkor fel tudod őket címkézni, és hatékonyan tudsz velük érvelni. Példa: A munkatársad hangos munkavégzése (püföli a billentyűzetet) irritál, egy idő után nehéz tolerálni, bosszús leszel, mert elvonja a figyelmedet, zavarja a koncentrációdat, nem tudod hatékonyan végezni mellette a munkád. Ha ez sokáig fennáll, vagy fokozódik, igazán dühös leszel. Azért leszel rá dühös, mert úgy gondolod, nem fogod tudni tartani a határidőt, vagy nem lesz a munkád a tőled megszokott minőségű, és ez negatív következménnyel lesz rád nézve. Lehet, hogy túlóráznod kell, lehet, hogy a főnököd nem lesz elégedett. Most, hogy tudod, miért vagy dühös, megbeszélheted vele szépen, hatékonyan érvelhetsz amellett, hogy miért szeretnéd, ha változtatna a billentyűpüfölés intenzitásán.

Az utolsó dimenzió, az érzelmek kezelése arra utal, hogy nyitottak vagyunk mind a kellemes, mind a kellemetlen érzések iránt. Az érzelmeket figyelemmel kísérjük, és tudatosítjuk, kontrolláljuk, megváltoztatjuk, kezeljük önmagunkban, és képesek vagyunk mások érzelmeinek kezelésére is. A magas EQ-val rendelkező egyének képesek megérteni és szabályozni az érzelmeket, a konfliktusok idején különböző szempontokat is figyelembe tudnak venni. Az irritáló munkatársra nem reagálunk dühből, mert az csak rövid távon lesz hatékony. Kieresztjük a gőzt, de a probléma nem lesz megoldva. Az érzelmek szabályozása alatt nem elfojtást vagy racionalizálást értjük, hanem a nem kívánt érzelmektől való megszabadulás képességét, a monitorozást, tudatosítást, mérlegelést, elfogadást és felhasználást a probléma megoldásában.

Goleman szerint 5 kulcsfontosságú készség van az érzelmi intelligencia vonatkozásában:

1. Öntudat
2. Önszabályozás
3. Motiváció
4. Empátia
5. Szociális készségek

Az öntudat saját érzelmek felismerésére, megnevezésére, és megértésére való képesség. Megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, a gondolataink és a tetteink között. Ez az érzelmi intelligencia alapköve, mivel önmagunk szabályozása, és empátiánk mások iránt, mind az érzelmek azonosításában és megértésében gyökereznek.

Az önszabályozás egy lépéssel tovább halad – a magas EQ megszerzéséhez vezető úton. Nemcsak képesnek kell lennünk felismerni saját érzelmeinket, hanem képesnek kell lenniünk azok megfelelő kifejezésére, szabályozására, és kezelésére is. Például szorongáscsökkentésre.

A magas EQ-val rendelkező emberek általában belső motivációval is rendelkeznek. Más szavakkal, az EQ-val rendelkező embereket belső okok motiválják, nem pedig külső jutalmak, például gazdagság, tisztelet, vagy hírnév megszerzése. Azok, akik magas EQ-val rendelkeznek, saját személyes okokból vannak motiválva, és saját céljaik elérése érdekében dolgoznak. Az érzelmeiket a kitűzött cél elérésére fókuszálják. Képesek olyan érzelmi állapotba hozni magukat, ami produktivitáshoz, sikerességhez vezet. Az élsportolók rendelkeznek ezzel a képességgel.

Az empátia, vagyis beleérző képesség úgy határozható meg, hogy képes vagy megérteni más emberek érzését, és felismerni, hogy éreznéd magad, ha az ő helyzetükben lennél. Vagyis – érzékenyen reagálok a te érzelmi üzenetedre, megértem azt az állapotot, amiben vagy. Ez nem azt jelenti, hogy szimpatizálsz, elismered vagy elfogadod a viselkedésüket, csak azt, hogy láthatod a dolgokat az ő szemszögükből, és érezheted, amit éreznek. Képes vagy az érzelmeik olvasására, érzékeny vagy rájuk, mondhatni egy hullámhosszon mozogtok.

Végül a szociális készségek jelentik az EQ puzzle utolsó darabját. Ezek a képességek teszik lehetővé az emberek számára, hogy társadalmi kapcsolatban álljanak egymással, és sikeresen eligazodjanak a társadalmi helyzetekben. A magas EQ-val rendelkezők általában az átlagosnál magasabb szociális készségekkel rendelkeznek (pl. együttműködés), és könnyebben képesek kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására. Könnyebben „tájékozódnak” a kapcsolatokban. A szociális készséget életünk során a család mellett az óvoda, az iskola, munkahelyek, barátok, kortársak is befolyásolják. Ha a korai életszakaszban a környezeti ingerek elmaradnak, vagy nem megfelelőek (főként anya-gyerek kapcsolat), akkor a szociális készségek zavart szenvednek. A kezdeti jellemzők az ember egész életére hatással vannak.

Ebben a cikkeben képet kaptunk az érzelmi intelligencia miben létéről, megértettük annak alkotó elemeit, a különböző képességek, és készségek szintjén. De a legizgalmasabb kérdés, hogy ezek fejleszthetők-e felnőtt korban?

Az érzelmi intelligencia fejlesztése a következő cikkben olvasható –>>

A PersonalGuide® önismereti viselkedéselemzés az érzelmi intelligencia fontos elemeinek vizsgálatát is tartalmazza, mint az empátiás készség, az önszabályozás képessége, stresszkezelés, és a szociális készségek, mint a kommunikáció, együttműködés. Ez csak néhány olyan szempont abból a 26-ból, amely a PersonalGuide® egyedülálló állapotfelmérésében megtalálsz.

A személyes fejlődésed akkor kezdődik, amikor szembe tudsz nézni önmagaddal.

Cikket írta: Halustyik Melinda