Érzelmi intelligencia (EQ)– valóban a sikeres élet egyik záloga?

Daniel Goleman szerint, ha nem tartod kézben az érzelmi képességeidet, ha nem vagy öntudatos, nem tudod kezelni a szorongásaidat, ha nem vagy képes empátiára, és hatékony kapcsolatok kialakítására, akármilyen okos is legyél, nem fogsz túl messzire jutni az életben.

Az érzelmi intelligencia (EQ – Emotional Intelligence) egy nagyon fontos képesség

Az a képesség, hogy felismered az érzelmeidet, megérted, hogy azok mit közvetítenek neked, és felméred, hogy érzelmeid hogyan hatnak saját viselkedésedre, gondolkozásodra, és a körülötted lévő emberekre. Az EQ magában foglalja az empátiát, mások „felfogását” is. Szinte kéz a kézben járnak. Amikor megérted, hogyan érzik mások magukat, miért viselkednek úgy-ahogy, ez lehetővé teszi a kapcsolatok hatékonyabb kezelését. Az EQ tehát egyrészt önmagunk, -érzéseink, gondolataink, viselkedésünk- megértése, másrészt a környezetünk, más emberek érzéseinek és viselkedésének megértése, az úgynevezett ön- és társadalmi tudatosság. A magas fokú érzelmi intelligenciával rendelkező emberek tudják, mit éreznek, mit jelentenek az érzelmeik, és hogyan befolyásolhatnak ezek az érzelmek más embereket. Mások érzéseit megérteni, belehelyezkedni a helyzetükbe az empátia. Megmondani, hogy mit érez, vagy mit kellene érezzen, helyénvaló-e, amit érez, az már nem az empátia. (Adott helyzetet mindenki máshogy élhet meg. Alapszabály, hogy érzésekkel nem vitatkozunk.)

Mi fontosabb az EQ (érzelmi intelligencia), vagy az IQ (intellektuális képesség)?

Mint tudjuk, nem a legokosabb emberek a legsikeresebbek, vagy a legteljesebbek az életben. Biztosan találkoztál már olyan emberrel, aki szakmai kvalitásaiban megkérdőjelezhetetlen volt, okos, széles körben tájékozott, szinte két lábon járó lexikon, de a társas kapcsolataiban teljesen sikertelen. Problémás volt az érzelmi kifejezése. (Ha láttad az Agymenők sorozatot, valószínű neked is Sheldon Cooper ugrott be elsőként.)

Az intellektuális képesség, vagy az intelligencia hányados (IQ) önmagában nem elegendő az életben való siker eléréséhez. Míg az IQ segíthet bejutni a legjobb egyetemre, addig az EQ segít kezelni a stresszt és az érzelmeket, amikor szembe kell nézni a záróvizsgával. Az IQ és az EQ párhuzamosan létezik, és akkor a leghatékonyabb, ha egymásra épülnek. Az érzelmi intelligencia (EQ) úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az a képesség, hogy az ember saját érzelmeit pozitív módon azonosítsa, megértse, és felhasználja a stressz, és a szorongás enyhítésére, a hatékony kommunikációra, másokkal való együttérzésre, a kihívások leküzdésére és a konfliktusok elhárítására. Ami a kapcsolatokban, a karrierben, és a személyes célokban rejlő boldogságot és sikert illeti, az EQ éppúgy számít, mint az IQ.

Az érzelmi intelligencia valódi ereje – kapcsolódás az érzelmeinkhez

Az érzelmek ereje hatalmas. Felülírják a gondolkozást, és befolyásolják a viselkedést. Ismerjük azt, amikor valakit az érzelmei irányítanak igaz? Amikor úgy érzi, nincs lehetetlen, annyira szeretne valamit. Amikor elmegy az esze, mert szerelmes. Amikor elvakítja a düh. Szerintem ez előfordult már mindenkivel. Többször is.

Az érzelmi intelligencia segítségével megérthetjük az érzelmeinket, önmagunkat, a mozgatórugóinkat, és felhasználhatjuk a rossz szokások megszüntetésére, a másokkal való jobb kapcsolatok elérésére. Ha meg tudjuk válaszolni magunknak, hogy melyek az érzelmi erősségeink, gyengeségeink, tetten tudjuk érni, hogyan befolyásolja az aktuális hangulatunk a gondolatainkat, és döntéseinket, akkor ez a tudatosság, önreflexió segít előnyünkre változtatni azokat. Az érzelmek észlelése, azonosítása segít felismerni, hogyan érzed magad, vagy a körülötted lévők hogyan éreznek. Az érzelmek használatával, érzelemkeltéssel lehet befolyásolni másokat, elősegíthető vele a gondolkodás, érvelés. Akik az összetett érzelmeket, érzelmi láncokat megértik, és képesek tudatosan kezelni, használni azt, azok az emberek lesznek sikeresek az életben.

Sokan küzdünk érzelmeinkkel. Nehéz megfogni, és kezelni őket, tudatosítani mit érzünk, mi váltotta ki bennünk azt az érzést. Érzéseink gyakran zabolátlan vad csikónak tűnhetnek, tele vagyunk félelemmel és ellenőrizetlen energiával. Az érzelmek hol megbéníthatnak, hol cselekvésre inspirálhatnak, megnehezíthetik az ésszerű gondolkodást, és akár olyan dolgokat is mondhatunk és tehetünk, amelyeket később megbánhatunk. Sokan nagy erőfeszítéseket tesznek a nehéz, fájó, kényelmetlen érzelmek elkerülése érdekében. Elszakadnak az érzelmeiktől – különösen az olyan erős érzelmektől, mint a harag, a szomorúság, a félelem -, mert megtanítottak minket arra, hogy ezeket zárjuk el, ne mutassuk ki, mert az nem helyes, vagy éppen gyengeség. Hallottad már? Ne sírj! Katona dolog. Semmi nem történt. Ezzel csak azt érjük el, hogy a gyerekeket leszoktatjuk arról, hogy érzelmet, bánatot fejezzen ki.

Bár tagadhatja az ember bizonyos érzéseit, de nem szüntetheti meg azokat. Még mindig ott vannak, függetlenül attól, hogy elfojtod azokat. A kellemetlen érzelmeknek is lehetnek előnyös vonatkozásai. A szomorúság támogathatja például az érzelmi gyógyulást, a félelem életmentő akciókat indíthat el, a düh pedig mozgósíthat és inspirálhat. Sajnos, anélkül, hogy minden érzelmedhez kapcsolódnál, megélnéd és tudatosítanád azt (ismernéd a saját érzelmeidet, mozgatórugóidat) nem tudod kezelni a stresszt, nem tudod teljesen megérteni saját viselkedésed, vagy megfelelően ellenőrizni gondolkodásmódodat és cselekedeteidet.

Ha felismerjük, tudatában vagyunk érzelmeinknek, és nem engedjük a negatív érzelmeket eluralkodni, hanem kezeljük, irányítjuk azokat, akkor megváltoztatjuk a gondolkodásunkat, viselkedésünket, és a körülöttünk lévők reakcióját. Ha mi változunk, az változást eredményez a környezetünkben is.

Ha másnak próbálsz látszani, mint ami vagy, másként viselkedni, mint ahogy érzel, nem fejezed ki az érzéseidet, akkor maszkot viselsz. Nem tudja senki, olykor még te magad sem, hogy ki vagy. Így nem is érezheted magad szeretve. Aki másnak próbál látszani, azt a testbeszéd elárulja, és olyan érzést kelt a másik félben, hogy itt valami nincs rendben. Mást látok, mint amit ő mond, nem egyezik a kettő információ.

Az érzelmi intelligenciához kapcsolódik a testbeszéd, a nonverbális kommunikáció megértése, értelmezése is. A néma kommunikációval közvetített jelekre, az érzések tudattalan kifejezésére: – a hangszín, – testtartás, – arckifejezés olvasására képes emberek sokszor a szavak mögé látnak, és a valós érzelmekre reagálnak.

Az érzelmi intelligencia a személyiségünk ezer összetevőjének egyike. Pszichológusok szerint azonban ez a legfontosabb előre jelzője a sikernek az életben, vagy a munkában.

Az érzelmi intelligencia jelentése, a hozzá tartozó képességek, és készségek bemutatásának egy külön cikket szántam. Ha ismerni szeretnéd mélyebben, miből is tevődik össze az érzelmi intelligencia, itt olvass tovább –>>

Az önismeret, az érzelmek tudatosítása, a személyes fejlődésed akkor kezdődik, amikor szembe tudsz nézni önmagaddal.

Első lépésként olvasd el a Nézz szembe önmagaddal! könyvet: