A gyermek szocializációja folyamán a szülő kommunikációjára rendkívül odafigyel. Ha a szülő szóbeli kommunikációját alátámasztja a metakommunikáció, a nonverbális kommunikáció akkor a közlés a gyermek számára hiteles lesz, és beépül a személyiségébe.

Mindenki felkapja a fejét amikor a gyermek csúnya szót mond. Meg is szidják érte, és elmondják a szülők, hogy ezt nem szabad. De ha a testbeszéd, a mimika vagy a metakommunikáció, azt üzeni, hogy egy picit vicces, talán tetszik is a szülőnek a káromkodó gyermek, akkor a szóbeli tiltás nem lesz hiteles. A gyermek a metakommunikatív, és non verbális jelzéseket sokkal hamarabb veszi, és tudatosítja, így fordul elő az, hogy a csúnya szót ismételgetni kezdi. Ez nem jelenti azt, hogy később káromkodni fog, mint a kocsis, mert élete során még sokszor megerősítik majd számára fontos személyek azt a társadalmi elvárást, hogy káromkodni csúnya dolog, és nem helyes.

A szóbeli kommunikáció kiegészítésekén a nem szavakkal történő kommunikációnk ezek szerint akár teljesen, vagy részben képes módosítani, amit szavakkal mondunk. Már kisgyermek korban megtanulunk olvasni ezekből a jelekből.

 

A nonverbális kommunikáció akkor is működik, és közöl, ha egy szót sem szólunk. Mondtad már valakinek, vagy te hallottad már ezt, hogy: – Tudom mit gondolsz, meg sem kell szólalnod!

 

A nonverbális kommunikációban ugyanis mindenekelőtt érzelmeket fejezünk ki. Rengeteg érzelmi állapot érzékelhető csak a mimika, az arckifejezés révén.

A mondanivalónkat illusztráljuk, színesebbé, érzékletesebbé tudjuk tenni. Hangsúlyosabbá. Kiemelhetjük, aláfesthetjük, vagy éppen mérsékelhetjük, tompíthatjuk a nonverbális jelekkel.

A nonverbális kommunikációt alkalmazzuk, amikor a beszélgető partner felé fordulunk, és tekintetünket rá emeljük. Jelezzük számára, hogy szándékozunk vele beszélni, kommunikálni. Mondhatja, figyelünk.

Egy tekintettel tudjuk belé fojtani a szót is, vagy jelezni, hogy haladjon már, mondja gyorsabban.

A nonverbális jelek a kommunikációt képesek szabályozni. Akár leállítani, gyorsítani, lassítani, újraindítani is. Pontosan kifejezhetjük velük azt, hogy a jelen helyzetben mit érzünk, gondolunk. Unatkozunk egy előadáson, vagy teljesen érdektelen, amit épp hallunk a másiktól, de ha közelebb hajolunk épp azt fejezzük ki, mennyire érdekel amit mond, feszülten figyelünk.

A nonverbális kommunikáció csatornái

  1. Vokális csatorna
  2. Mimikai kód
  3. Mozgásos csatornák
  4. Kulturális jelek

Hagyományos értelemben nem nonverbális csatorna, de az idegrendszeri/vegetatív csatornák is közvetítenek. A testi reakciók a figyelmes, érzékeny kommunikátor számára feltűnnek, és az árulkodó jelek nagyon informatívak lehetnek.

 

A nonverbális kommunikáció eszközei

A nem szóbeli csatornák kifejeződésének eszközei igen változatosak. Szinte kifogyhatatlan tárházzal rendelkezünk érzelmeink kifejezésére.

  1. A vokális csatorna eszközei a hangsúly, a hangnem, a hanghordozás, az, hogy milyen ütemben beszélünk, milyen intenzitással.

    Előfordul, hogy hivatalos hangnemben beszélnek velünk, vagy valaki felemeli a hangját velünk szemben. A beszéd dallama meg tudja fordítani a kimondott szavak jelentését. Ha gúnyosan, vagy humorosan adjuk elő, máris másként hangzik, más lesz a jelentése. Ha hosszú szünetet tartunk a beszédben, azzal nyomatékosíthatjuk az elmondottakat, de lehet, pont arról árulkodik a hosszú szünet, hogy belesültünk a mondanivalónkba. De ezen gondolkodnunk sem kell, ha találkozunk vele, mert ott, az adott helyzetben tudni fogjuk épp melyikről is van szó.

A vokális csatorna használatával lehet a beszédünk nyugodt, határozott, vagy kifejezheti izgatottságunkat. Ha kicsit magasabb a hanghordozás, és gyors a beszéd, eláruljuk, hogy a téma izgalmasan érint minket. A vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi tehát a belső ellentmondást, a beszélő kizökkentését a tervezett kommunikációs mederből, a belső feszültség hirtelen emelkedését.

  1. A mimikai kódok eszközei az arckifejezések. A tekintet mindent elárul. A tekintet időtartama, szaporasága kommunikatív. A szempillák verdesése is nonverbális kommunikáció.

Az, aki elkapja a tekintetét, csak rövid ideig tart szemkontaktust, az általában zavarban van. Önbizalom hiánnyal küzd. Ha lesüti a szemét, fel sem mer nézni, félrenéz, lehet, hogy szégyenli magát, kellemetlen helyzetben van. Aki úgy verdes a szempilláival, mint egy pillangó, az lehet éppen el akar csábítani, de mindenképp érzelmileg felfokozott állapotban van.

A beszéd közben könnybe lábadt szem mindenki által jól levehető jel. Kifejezhet örömöt, bánatot, a szituáció függvénye.

A tekintet lehet szemérmes, kihívó, csábító, fixírozó, olyan dühös, hogy „ölni is képes”. Szeretetteljes, simogató, bátorító, vagy üres. A hosszas rátekintés kapcsolatminősítő próbálkozás, a „szemezés” ajánlkozó viselkedés lehet. Ha valaki szimpatikus, arra gyakrabban tekintünk, és gyorsabban tér rá vissza a tekintetünk, huzamosabb ideig ott is marad. Ez nem tudatos, és túlmutat a nonverbális jeleken. Itt már a metakommunikáció színterén vagyunk. Közlés a közlésről.

A mimikai kódok nagyszerű eszköze még a száj is. Mennyi mindent követhetünk el csak a szájunkkal beszéd közben.

Lebiggyeszthetjük, elhúzhatjuk, mosolyoghatunk, összeszoríthatjuk. A mosoly az amire mindenki válaszol. Próbáld ki. Ha mosolyogsz valakire, szinte lehetetlen, hogy ne viszonozza. Persze vannak olyan esetek amikor a mosollyal csak enyhíteni tudsz egy feszült negatív helyzeten. Alapvetően a mosoly és nevetés pozitív reakciót váltanak ki., és rólunk is azt árulják el, hogy kellemes, jó hangulatban vagyunk. Mosoly és mosoly között tehát vannak különbségek. Az üres mosoly, érezhetően nem belülről fakad, és hamar befejezhető. Ha a mosoly őszinte, azt nem lehet egyik pillanatról a másikra abbahagyni. Fokozatosan szűnik meg.

  1. A nonverbális kommunikációban a mozgásos csatorna eszközei például a gesztusok.

    Idézzük fel, hogy a pantomimesek mennyi mindent ki tudnak fejezni a kéz és fej mozdulataival. A testünk egésze is részt vesz a kommunikációban. A gesztusokban nagyon sok egyezményes jel található. A fej gesztusai között ilyen az igen, nem bólintás. A kéz gesztusai között a hívás, elutasítás vagy a felfelé mutató hüvelykujj, mint a tetszés jele, a két ujjal mutatott V mint a győzelem jele. Az is gesztus, ha a partnerünk beszéde közben babrálunk, mintha szórakozottak lennénk, majd kiderül, hogy ezzel próbáltuk a tudtára adni, hogy érlelődik bennünk egy hozzászólás, egy válasz, amit szeretnénk elmondani. Az apró tudattalan gesztusok a finom fej, és kézmozdulatok jelezhetik, hogy a mondandóban valamit nem értünk, további magyarázatra várunk.

A testtartás, a testhelyzet, a proxémikai (térköz szabályozás) is információkat közöl. Messze állunk, vagy közel? 15-46 cm távolság az intim zónába esik, csak az érzelmileg közelállók léphetnek be ide. 46cm-120 cm a személyes zóna, ezt tapasztaljuk társas összejöveteleken, baráti találkozókon. 1,2-3,6m a társadalmi zóna. Ezt alkalmazzuk, ha nem ismerjük eléggé a másikat. Például a villanyszerelőt, aki az otthonunkban végez munkát. 3,6m felett van a nyilvános zóna, ami nagy létszámú csoportok esetén tapasztalható. Merre fordul a test beszélgetés közben. Hogy tartjuk a lábunkat, kezünket. Kihúzzuk magunkat, vagy összegörnyedünk, mind jól megfigyelhető, és jól dekódolható közlés.

Egy másik idegen szó a kinezika, ami a mozgás stílusát, mint nonverbális kommunikációs eszközt jelöli. Nekem a mozgás stílusáról egyből a vagány csávó mozgás jut eszembe. A Pomádé/Grease című filmben amikor John Travolta és Olivia Newton-John jeleneteire emlékezünk, magunk előtt látjuk John Travolta öntelt, nagymenős mozgását, és a szende Sandy mozgás stílusát. Majd azt, hogy egymás kedvéért, hogy beilleszkedjenek a másik miliőjébe, felvesznek egy teljesen idegen mozgás, és öltözködési stílust.

A mozgásos csatorna eszköze még az érintés is. Árulkodó, hogyan érintünk meg valakit, vagy valamit. Elárulhat undort, szeretetet, erőt, gyengédséget, durvaságot. Lehet az érintés óvatos, nem szándékos, könnyed, és még sokféle. Mennyi ideig tart az érintés? Ha túl sokáig, az idegenek között kellemetlen, tolakodó, de szerelmesek között természetes. A testbeszéd megfigyelése során a hazugságot rajtakaphatjuk az orr, száj érintésének dekódolásával.

  1. Kulturális jelek is megjelenhetnek a nonverbális kommunikáció eszközeként.

    Ilyen jelek az öltözködés, a hajviselet, tetoválás. A Pomádés példában is említést kapott az öltözködés. Öltözködéssel kifejezhetjük egy társadalmi réteghez való tartozásunkat. Ezért virágzik a luxusmárkák piaca is. Egy Rolex óra mindennél többet elárul társadalmi hovatartozásunkról. De öltözetünkkel fejezzük ki a gyászt is, mely kommunikációnak jelentés tartama, hogy most bizonyos interakciók a személy számára nem kívánatosak. A hippik öltözete is kifejezett valamit. A mondanivalója a lázadás volt, és kifejezte az új viselkedésformához való tartozást. Ezek a kulturális jelek keretet szabnak a kommunikációnak, beállítják azokat, útjelzők.

 

A metakommunikáció egy sokkal rejtettebb közlés, mint a nonverbális kommunikáció. Közlés a közlésről.

 

Igyekszünk magunkról kedvező képet kialakítani a kommunikáció során, vagy a kedvezőtlen képet pozitív irányba befolyásolni. A magunkról alkotott kép, az önkép számunkra fontos, ezért igyekszünk azt kommunikálni mások felé, amilyennek tartjuk magunkat. Azt, hogy milyen bánásmódot várunk el, milyen stílusban lehet velünk kommunikálni, a személyiségünk természetét, a karakterünket, és a másik félhez való viszonyulásunkat. Mindezeket nem szóban közöljük, hanem a metakommunikációnkkal üzenjük.

Negatív képet szinte soha nem igyekszünk magunkról kelteni.

A tudatosság csak rövid távon működik a kommunikációban, a nonverbális eszközöket, ha tudatosan próbáljuk alkalmazni, egy idő után nem lesz önazonos, és észrevehetővé válik (általában túljátszunk), ami a másikban negatív képet alakít ki. Nem fogja tudni pontosan mi az, ami nem stimmel velünk, de a metakommunikatív jelekből leveszi majd, hogy nem azt mutatjuk, amik valójában vagyunk. A képmutatás nem önazonos, nem hiteles viselkedést eredményez. Általában ilyenkor zavarba jön az ember, aminek felismerhető külső megjelenési formája pl. a pirulás, és más mimikai gesztusok. A valódi identitás valósághű. Aki önazonos, az általában érzelemteljes, szenvedélyes a kommunikációban. Aki lódít azt főként a mimikája, gesztusai, és a hangja árulja el.

A nem verbális kommunikációban megfelelő érzékenységgel, empátiával észre lehet venni olyan megnyilvánulásokat, amelyeket a másik ember nem akar velünk közölni. Például a folyton arcát, vagy karját megfogó ember szorongását, aki így próbál kapaszkodni.

Megfelelő gyakorlattal lehetséges a kommunikációs érzékenység fokozása. Megtanulható, hogy megfelelő figyelmet szenteljünk a beszélgető partnernek, és kétirányú kommunikációt folytassunk. A kommunikációs képesség hiányait korrektív fejlesztéssel lehet befolyásolni.

Aki képes szembenézni önmagával, feltárni viselkedésének mozgató rugóit, a reakcióit, a viselkedése mintázatait, köztük a kommunikációját is megvizsgálni, az az ember tud változásokat elindítani nem csak önmagában, hanem a megváltoztatott viselkedésén keresztül a környezetében is.

A kommunikáció sok oldalú és összetett, a társas érintkezéseink során kapcsolatszabályozó hatással bír, így fontos lehet, hogy jól olvassunk a jelekben, és a közölt információkból minél többet megértsünk. Ha jól tudunk kommunikálni, és dekódolni tudjuk a jeleket, előnyben leszünk másokkal szemben. A kommunikációnk megismerése az önismeret része. Az elakadások egészen a gyermeki szocializációig nyúlhatnak vissza. Az okok feltárása, a magunkkal való szembenézés folyamata.

A Nézz szembe önmagaddal című könyvem segít, hogy megértsd a reakcióidat, és felfedezd az önkorlátozó gondolataidat.

A könyv olvasása után tisztábban fogod látni önmagad működését, meglátod a kendőzetlen igazságot.

Olvass bele, vagy rendeld meg a könyvet!

 

Ha érdekel, hogy a viselkedésed hogyan hat másokra, mik a mozgató rugói, és hogyan fejleszthetnéd önmagad, akkor végezd el a PersonalGuide® önismereti, viselkedéselemző személyiség tesztünket. A 15 oldalas személyre szabott kiértékeléssel nem csak a viselkedésed rejtett automatizmusait tárjuk fel, hanem egy cselekvési tervvel is gazdagodsz.

Ha szükséges, bizonyos területeken a változtatáshoz, az elakadás leküzdéséhez szakmai csapatunkból választhatsz szakembert, aki átsegít a folyamaton, hogy elérhesd a céljaid. Elindítsd a változást.

 

(Cikket írta: Halustyik Melinda)

önfejlesztő könyv

Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz: