A másokkal való együttműködés képességében a kommunikáció, a nagy rendszer egyik fontos része. Személyek közötti információközlés a célja. Változékony, fejlődésre képes, alkalmazkodni tud a megváltozott feltételekhez. A kommunikációnkat mi is tudjuk fejleszteni, tetten érhetők benne jellegzetességek.

Érezted azt, hogy akármennyi információt is szándékoztál közölni, a befogadó fél kevesebbet fogott fel belőle, mint azt szeretted volna? Ez azért van, mert ha érzeleminkről beszélünk, jelentős információveszteség jön létre. Csak szavakkal nem lehet kifejezni, amit igazán érzünk.

Ha azt mondod, találtál a sarokban egy pókot, és annyira viszolyogtál tőle, hogy majdnem rosszul lettél, az nem adja át azt az érzést, amit a pókkal történt találkozás valójában kiváltott belőled.

Nem érzem a rettegést, az iszonyt, a kalapáló szívverést, a dobhártyában hallott vér lüktető dübörgését, az elakadó lélegzetet, a nyirkos tenyeret és a pánikot.

A pókkal való találkozás mindenkinek mást jelent. Ha te azt mondod félsz tőle, vagy viszolyogsz tőle, elképzelni sem tudom annak mértékét. A metakommunikációdból viszont leolvashatom az érzelmeidet, dekódolhatom a szavakon túl közölt mélyebb érzelmeket, viszonyulásokat. Ha kellően érzékeny, és empatikus vagyok visszatükrözhetem neked, hogy megértettem, amit mondani szerettél volna nekem.

 

Érdekes tény, hogy amikor kommunikálunk, még a mi számunkra sem tudatosul minden átadott információ, a befogadó fél pedig csak a tized részét dekódolja.

 

A rejtett közlések olvasása, megértése legtöbbször nem tudatos, hanem ösztönös. Azok a női megérzések ugye, meg a 7. érzék szoktuk mondogatni. Pedig inkább arról van szó, hogy valaki gyorsan, és jól olvas a jelekben.

A kommunikációs képesség, ügyesség, az érzékenységtől függ leginkább. A kevés információból, vagy rövid ideig tartó jelzésekből történő felismeréshez bizonyos érzékenységre van szükség. Amikor valakivel beszélgetünk, a helyzethez való gyors alkalmazkodás, a visszajelzések gyors értékelése, és a rá adott válaszreakcióink is az érzékenység függvényei.

Az érzékenységet lehet fejleszteni, növelni, fokozni, így azt kell mondanom, jó hír, hogy a kommunikáció fejleszthető képesség.

Aki képes szembenézni önmagával, feltárni viselkedésének mozgató rugóit, a reakcióit, a viselkedése mintázatait, köztük a kommunikációját is megvizsgálni, az az ember tud változásokat elindítani nem csak önmagában, hanem a megváltoztatott viselkedésén keresztül a környezetében is.

Az emberi kommunikációban meghatározott izomcsoportok mozgásai generálják a jeleket, ezek az izomcsoportok a kommunikáció csatornái. Ezeket a jeleket mindenkinek meg kell tanulnia.

 

A kommunikáció egyrészt biológiai, örökletes adottságra épül, de főként a szocializációnk során sajátítjuk el a fortélyait.

 

A biológiai, örökletes kommunikációnk nem a szóbeli kifejezésben keresendő, hanem inkább azok az érzelmi megnyilvánulások, amit metakommunikációval, mimikával fejezünk ki. Észrevétlenül érvényesül, nehezebben befolyásolható társadalmi előírásokkal. Gondolhatunk itt a szimpátia kifejezésére. A metakommunikáció nem hamisítható, a személyiséget hűen tükrözi.

A szocializáció során a társas kölcsönhatások formálják viselkedésünket. A szociális tanulás részeként alkalmazunk utánzást, modellkövetést, azonosulást és legmagasabb szinten belsővé tételt. A szocializációnk folyamán különböző színtereken tanulunk. Családtagoktól, iskolában tanároktól, kortársaktól, munkatársaktól. A tőlük érkező visszajelzések formálják személyiségünket, hatnak az önismeretünkre, önbecsülésünkre, kommunikációnkra. A közös szocializációs folyamatokban, hasonló úton zajlik a kommunikációs kódok tanulása. A verbális kommunikáció a legbonyolultabb kódrendszert használja, a nyelvet, a beszédet.

 

 

A kommunikáció szükségszerű, a társas közegben nem lehet nem kommunikálni.

 

Ha valaki nem szólal meg, akkor is kommunikál. Információt közvetít a testtartásával, vagy az arckifejezésével, sőt akár azzal is, hogy lángol az arca, vagy izzad.

A társas kapcsolatainkban fontos a kommunikációs körforgás, azaz mennyire vagy képes átadni az információkat, mennyire vagy képes meghallgatni a másikat, megérteni amit mond, vagyis befogadni a mondandóját.

A kommunikációban fontos szerep jut az empátiának, az önérvényesítő képességnek, a személyiség jegyeknek, a kommunikációs stílusnak.

Nem túl élvezetes olyan emberrel társalogni, aki csak mondja, mondja a magáét és rád oda se figyel. Igaz? Az a beszélgető partner, aki meg csak helyesel, és nem meri elmondani a véleményét, az uncsi. Aki állandóan elnyom mindenkit a társalgás közben, mert csak neki lehet igaza, előbb utóbb önmagával lesz kénytelen beszélgetni, mert mindenki otthagyja.

Te milyen kommunikációt folytatsz? Felismered a rád jellemző kommunikációs stílust? Tudod hogyan hatsz másokra?

Ha érdekel, hogy a viselkedésed hogyan hat másokra, mik a mozgató rugói, és hogyan fejleszthetnéd önmagad, akkor végezd el a PersonalGuide® önismereti, viselkedéselemző személyiség tesztünket. A 15 oldalas személyre szabott kiértékeléssel nem csak a viselkedésed rejtett automatizmusait tárjuk fel, hanem egy cselekvési tervvel is gazdagodsz. Ha szükséges, bizonyos területeken a változtatáshoz, az elakadás leküzdéséhez szakmai csapatunkból választhatsz szakembert, aki átsegít a folyamaton, hogy elérhesd a céljaid. Elindítsd a változást.

 

Kommunikáció formái

 

 

A kommunikáció 2 formája:

  • közvetlen emberi kommunikáció
  • közvetett kommunikáció

A közvetlen emberi kommunikáció legalább két ember között jön létre. Személyes beszélgetés, találkozás szükséges hozzá. Minden kommunikációs csatorna bevetésre kerül a személyes kommunikációban. Az egész testünk beszél. Az arckifejezésünk, a kézmozdulatok, a testtartás, a vegetatív idegrendszerünk, az egész agyunk részt vesz az információ átadásában. Azért írom, hogy információ átadás, mert a kommunikáció nem csak beszéddel valósulhat meg. Lehet, hogy egy szót sem kell szólnunk, és mégis mindent elmondtunk egy szituációban.

 

Milyen okból szoktunk kommunikálni?

  • tájékoztatás céljából
  • hogy oldjuk érzelmi feszültségünket
  • motivációs, befolyásolási céllal, ha valakinél szeretnénk elérni valamit pl. cselekedjen
  • ellenőrizzük, hogy amit mondtunk előzőleg, az elérte e a célját

Ezek sokszor egybeforrnak. A tanár tájékoztatója során sem csak tényeket közöl, hanem legtöbbször valamilyen cselekvésre szeretne motiválni, bátorítani. Elmondja, hogy ebből a fejezetből témazáró dolgozat lesz hétfőn, de hozzáteszi azt is, hogy szeretné, ha erre a diákok felkészülnének, és elkerülnék azt a cselekvést, ami a nem tanulás. Bátorít, hogy ez rövid, nem nehéz tananyag és könnyen meg fogod tanulni.

Közvetett kommunikáció, ha ezt az online oktatás keretén belül e-mailben, vagy Messenger üzenetben teszi. Itt nincs személyes kapcsolat. A kommunikáció egy irányba zajlik, valamilyen eszközzel közvetítjük.

A közvetett kommunikáció során tapasztaltad milyen nehéz kitalálni, például egy szöveges üzenetben, mit érthet az író a leírtakon? Nem látjuk a metakommunikációját, ezért nem tudjuk, hogy ez most komoly, vagy ironikus, nem látjuk az érzéseit az arcán, ezért nem tudjuk, hogyan érinti, amit közölt velünk.

A kommunikáció formáiról bővebben olvashatsz a következő cikkben: –>> https://personalguide.hu/kommunikacio-formai/

 

A kommunikáció módja

  • verbális kommunikáció
  • nonverbális kommunikáció

E két kommunikációs forma egymást kiegészítve szolgál információval, egymástól elválaszthatatlanul működnek. A verbális, vagyis szavakkal kifejezett rész a kommunikáció 20-30%-át teszi ki, míg a nonverbális, vagyis a nem szavakkal kifejezett metakommunikáció 70-80%-át.

 

Verbális kommunikáció

Az emberek egyedülálló sajátossága a szóbeli kommunikáció. Az állatvilágban nem létezik.

A verbális forma fogalmakkal dolgozik. Azt gondolnánk, hogy ez jól körülhatárolt, és mindenkinek ugyan azt jelenti egy szó. De az emberek mást és mást érthetnek egy-egy fogalom alatt. Más a tapasztalásuk róla, más az érzelmi viszonyuk hozzá, így más jelentést hordozhatnak különböző személyeknek. Előfordulhat két ember ugyan arról beszél, de teljesen másként fog cselekedni az egyik, mint ahogy megbeszélték. Mert neki mást jelentettek az elhangzottak. Egyszerűen félreértették egymást.

A félreértéseken túl is vannak hibalehetőségek a verbális kommunikáció során. A hibák árulkodóak lehetnek. Hibázunk például akkor, ha érzelmileg feszültek vagyunk, szorongunk. Ilyenkor elvétjük a mondandónkat, hibás szavakat használunk, hibás a szórend, vagy befejezetlen a mondat. Gyakori, hogy hosszú szüneteket tartunk beszéd közben, vagy épp ellenkezőleg, ismételgetjük magunkat. A dadogás, vagy hadarás már egy komolyabb nehézség ami felléphet a verbális kommunikációban.

A beszélgetés közbeni szóhasználat sokat elárul arról, hogy milyen az adott dologhoz, a világhoz, önmagunkhoz való beállítódásunk, attitűdünk. Ha valaki odafigyel arra, amit mondunk, és visszatükrözi számunkra a közlésünket, mélyebb szintű ismeretet kapunk magunkról. Lehet nem is tudatosul bennünk, amit kimondunk, csak akkor, amikor más azt visszatükrözi nekünk.

A verbális kommunikáció szélesebb körű megismerését egy másik cikkben fejtem ki.

 

Nonverbális kommunikáció

A nem verbális csatornáknak igen fontos szerepe van a közvetlen, személyes kommunikációban.

A nonverbális kommunikáció révén érzelmeket fejezünk ki, színesebbé tesszük, illusztráljuk a mondanivalónkat. Képesek vagyunk szabályozni vele a kommunikáció menetét. Kifejezésre juttathatjuk, az aktuális helyzethez való viszonyunkat, például látványosan unatkozhatunk.

 

Ezeket a csatornákat használjuk:

  • vokális csatorna
  • mimikai kód
  • mozgásos csatornák
  • kulturális jelek

A nonverbális kommunikáció összes csatornája döntően metakommunikációs közléseket hordoz, de a kettő nem egy és ugyan az.

A metakommunikáció közlés a közlésről. A verbális csatornán is megjelenik.

A metakommunikáció viszonyokat fejez ki a szituációval, a kommunikációs partnerrel, a kommunikáció tartalmával szemben. Egy apró kis metakommunikációs jel, például egy hangsúly képes egy mondat állítását az ellenkezőjére fordítani.

A nonverbális kommunikációról bővebben a következő cikkben olvashatsz.

A kommunikáció sok oldalú, és összetett, a társas érintkezéseink során kapcsolatszabályozó hatással bír, így fontos lehet, hogy jól olvassunk a jelekben, és a közölt információkból minél többet megértsünk. Ha jól tudunk kommunikálni, és dekódolni tudjuk a jeleket, előnyben leszünk másokkal szemben. A kommunikációnk megismerése az önismeret része. Az elakadások egészen a gyermeki szocializációig nyúlhatnak vissza. Az okok feltárása, a magunkkal való szembenézés folyamata.

A Nézz szembe önmagaddal című könyvem segít, hogy megértsd a reakcióidat, és felfedezd az önkorlátozó gondolataidat.

A könyv olvasása után tisztábban fogod látni önmagad működését, meglátod a kendőzetlen igazságot.

Olvass bele, vagy rendeld meg a könyvet!

 

(Cikket írta: Halustyik Melinda)

önfejlesztő könyv

Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz: