Konfliktusok típusai

Gondoltad volna, hogy a konfliktusoknak különböző fajtái vannak? A konfliktusok ugyanis „köztünk élnek”; ahányan vagyunk, annyiféle érdeket, gondolatot, különböző kultúrákból érkeztünk, eltérő szokásokkal, így a konfliktus kialakulása szinte törvényszerű. Az viszont, hogy miért történik, hogyan tudod kezelni, egészen más megközelítést kíván.

Mi a konfliktus?

Szekszárdi Júlia, aki konkrét tudományként kezelte a konfliktust, és ennek kapcsán könyve is megjelent, a következőképp határozta meg:

„A konfliktus olyan ütközés, amelynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe.”

Fontos már a jelentését is tisztázni, hiszen a konfliktus is igen gyakori jelenség életünkben. Ha rendszeresen olvasod cikkeinket, akkor összefüggést találhatsz akár a stresszel kapcsolatban is, hiszen számos olyan szituáció alakul ki, ahol a konfliktus stresszt idéz elő.

A konfliktusok fajtái

Ahhoz azonban, hogy mélyebben megérthessük a különböző helyzeteket, fontos, hogy ismerjük a típusait, és a hozzájuk tartozó megküzdési stratégiákat.

Résztvevők száma szerint:

Ahogy a fogalom is mondja, többnyire van egy kiváltó oka a konfliktusnak, ám az sem mindegy, hogy kik vesznek részt abban. E szerint ugyanis két konfliktus típust állapíthatunk meg:

Intraperszonális, vagy intrapszichikus: azaz belső, az egyénben zajló konfliktus. Elsőre talán furcsának tűnhet, de ide tartoznak például a belső vívódások, többek között munkahelyen (vezetőknél ez fokozottan jelen van), de ugyanígy egy-egy nagyobb horderejű döntés kapcsán is megjelenhet (például ház vásárlása).

Interperszonális: amikor egymás között láthatsz ellentéteket. Ez lehet kettő-, de akár több személy között is. Ilyekor többnyire a vélemények, szemszögek nem egyeznek, valamely fél szükséglete nem elégül ki (érdek- és értékkülönbségek válnak láthatóvá), ennek okán pedig konfliktus bontakozhat ki. Ennek alkategóriái lehetnek akár a párkapcsolaton belüli, két munkatárs közötti, de éppúgy a csoportos konfliktusok is.

Konfliktus befejezése szerint

Ha pedig abból indulunk ki, hogy a konfliktus hogyan végződhet, szintén két típust állapíthatunk meg:

Konstruktív konfliktus: Többnyire előre mutató, bár különböző érdekek, értékek állhatnak fent, a résztvevő felek törekednek új megközelítésre, ezáltal kreatív energiákat szabadítnak fel, azaz, a konfliktus épít, értéket is teremt ebben az esetben.

Destruktív konfliktus: az előző ellentéte, amely nemcsak amiatt alakul ki, hogy nem értenek egymást a felek, a teljesen különböző környezet, szokások, akár anyagi környezet is teljesen ellehetetleníti, hogy a két, vagy több fél objektív nézőpontot alkosson, rálásson a másik szereplőre, így az, hogy bármilyen megállapodás létrejöjjön, vagy az megmaradjon, igen csekély esélyű.

Valós-, és álkonfliktusok

Szintén számít az is, hogy reális-e a konfliktus.

Valódi konfliktus: A felek a saját érdekeik mentén haladnak, és maximum arra törekednek, hogy az esetlegesen felmerülő sérülés, kár önmaguk térfelén minimális legyen. Értékrendjük, és környezetük többnyire eltérőbb, a bizalom hiánya miatt ezeket nehezen, vagy egyáltalán nem közelítik.

Álkonfliktus: Nem valóságos tartalmú érdekek közvetítése.

Téves konfliktus: Az érintettek, de akár a környezet sem ismeri fel a konfliktus igazi okát. Ebben az esetben teljesen félre is mehet a kommunikáció, amennyiben ez nem kerül tisztázásra, akár valódi konfliktussá is alakulhat.

Elkerülhető, és mindenképp megjelenő konfliktusok

E mellett pedig még az is lényeges, hogy a konfliktus elkerülhető-e:

• Elkerülhetetlen: Vannak konfliktusok, amelyek mindenképp megtörténnek. Egy új város,új munkahely, vagy közösség, iskola magában hordozza, hogy valakivel más lesz az értékrendünk, gondolataink, megszokott dolgaink.
• Elkerülhető: Gyakran az okoz konfliktust, ha mi magunk generáljuk, behódolunk annak, amit gondolnak rólunk, és gyakorlatilag egyfajta önbeteljesítő jóslatként mi magunk hozzuk létre ezeket az összetűzéseket. Itt gondolhatunk akár belső konfliktusra, de egyaránt mással való kapcsolatban is.
• Kívánatos: Az a konfliktus, amely konstruktív, azaz a felek akár nyilvánosan is meg tudnak szólalni, „ütköztetni” érveiket, gondolataikat, véleményüket annak reményében, hogy új, előre mutató dolgokat, eszméket tudnak megalkotni.

Hogyan kezeld a konfliktusok különböző típusait?

A lista korántsem teljes, ha konfliktusokról beszélünk, ám az biztos, hogy jelentős része, önismerettel elkerülhető, vagy akár feloldható. Ehhez a saját erősségeink, értékeink mellett egyaránt fontos tudnunk a gyengeségeinket, azokat a szituációkat, amelyek nagy hatást tudnak ránk gyakorolni. Ezekre a PersonalGuide személyiségteszt is rávilágít, amely által a dominancia, a kommunikáció, az önérvényesítés is megjelenik számunkra, valamint az, hogy mi ezt hogyan kezeljük.

Tehát az első lépés az önismeret, a második, hogy mindebből a halmazból pontosítjuk, hogy éppen melyiknek vagyunk a részesei. Gyakran ugyanis abban gondolkozunk, hogy nekünk kell megoldani, minket érint – ez sem mindig igaz, de egyúttal arra is van példa, hogy a konfliktust mi magunk tesszük adott szituációhoz.

A konfliktus pedig vihet minket egy szinttel feljebb is, ha tudjuk azt megfelelően kezelni.