Ki vagyok én, és mire vagyok képes? Ezek a leggyakoribb kérdések, melyekre az önismeret választ ad.
A minket körülvevő világ felfedezése izgalmas kihívás, ám saját érzelmi világunk feltárása ijesztő. Az árnyékos, ismeretlen oldal feltárása nehéz feladat, sokan nem vagyunk rá felkészülve. A tudattalan én száműzetésében munkálkodó erők azonban, ha akarjuk, ha nem, időnként felszínre törnek, és befolyásolják mindennapjainkat. A mélyebb önismerethez vezető út, semmiképpen sem kényelmes. Olykor fájdalmas is, de mindenképp felszabadító. A felismerés mindig magával hozza a változtatás szükségességét.
Minden viselkedés előidéz valamilyen környezeti változást. Hatunk a környezetünkre. Kiváltunk valamilyen reakciót. Ezeknek a hatásoknak, reakcióknak a megtapasztalása alakítja ki bennünk, az önmagunkról alkotott, tudati énünket. Hogy ezek mennyire reálisak, hitelesek, mennyire tudjuk őket befogadni, attól függ, mennyire vagyunk érzékenyek ezekre a visszacsatolásokra, mennyire tudjuk önmagunkra vonatkoztatni, vagy hogy van e valamilyen akadály, pl. elfogultság, vagy bekapcsolt e az én – védő mechanizmus.
Az önismeret és az énkép kapcsolata a pszichológiában
Van egy elképzelésünk önmagunkról, hogy ÉN ilyen vagyok. Ez az önmagunkról alkotott képnek csak egy vékonyka rétege, amely sok más réteggel összeépülve alkot majd egy összetettebb képet, az önismeretet.
A következő réteg, amelyben én azt gondolom, hogy te azt gondolod rólam, hogy… ez a tulajdonított énkép.
A 3. réteg a visszatükrözött énkép. Az ember a másik számára egy jelentés. Mit jelent nekem a másik, mit jelentünk egymásnak? A te számodra én milyen vagyok? Kiderülhet, hogy mégsem úgy van ahogy én gondolom magamról, csak áltatom magam.
Az ideál én a következő réteg. Milyen szeretnék lenni. Ahogyan mi a mások szemében tükröződni szeretnénk. Milyennek láss engem.
Bagdy Emőke jó hasonlata ezekre a rétegekre, a hagyma felépítése. Ugyan így rakodnak egymásra a mi énképünk rétegei is.
A végleges egyéniség kialakulásához, a magunkkal hozott génekben programozott tulajdonságok kialakulására, és a környezet formáló erejére van szükség.
Ki vagyok én? meg tudjuk válaszolni egyszerűen. De aki azt mondja ismeri önmagát, az téved.
A visszatükrözés és az ideál én álmodozása, a többi réteg, a külső környezeti hatások, és érzelmileg megérintő hatások, saját tapasztalatok szükségesek önmagunk megismeréséhez. Ha nem figyelünk ezekre, merev személyiséggé válunk.
Kikké válhatunk? Bizonyos mértékig meghatározott, lásd a genetika, pl. a temperamentum hozott. Amit hozunk magunkkal, potenciálként működik, de befolyásolja a környezet. Alkat is ilyen. Hozom magammal, de a belső lehetőségek szabadok, és rajtam múlik mit kezdek vele, felelősséget vállalok e magamért. Egy introvertáltból sosem lesz extrovertált személyiség, de dolgozhat rajta, hogy változtasson a viselkedésén, és jobban beilleszkedhessen egy társaságba.
A kulcsingerek mint a kötődés, ragaszkodás, hűség, életre szóló bevésődét jelentenek. Az agyban működő programok. Ez az énünk belső magja. Erre épülnek fel a különböző rétegek.
Ezek a bevésődések mikor jönnek létre?
Az első életévben alakul ki a kötődés. Ha anya törődött velem, meg fogok bízni az emberekben. Fontos, hogy a szüleim hogyan szeretnek, megbízhatom e bennük, gondoskodnak e rólam, kielégítik e a szükségleteimet.
Második évben a gyermek felismeri önmagát. A szociális én időszaka. Gyűjti a tapasztalatokat Ezek fontos mérföldkövek, ekkor alakulnak ki és vésődnek be a névtelen tapasztalatok. Ezeket nem tudjuk majd soha megnevezni, csak tudjuk, csak érezzük, hogy vannak. Intuíció, különleges megérzés formájában fogjuk őket tetten érni majd felnőtt korunkban. Ez a múltba visszanyúló emlékezés tudattalan.
3-5 éves korban már a saját tapasztalathoz igazodunk, nem a realitáshoz. Világhoz való viszonyunkat ez határozza meg. A nemiség felfedezésének időszaka. Rádöbbenünk, hogy fiúk és lányok vagyunk, majd a játék útján meg is ismerjük a nemi szerepeket. A mai világban veszélyesen kezd teret hódítani a Gender ideológia. A nemi semlegesség szemlélete, amiben majd a gyermek eldönti, fiú akar e lenni, vagy lány. Ez az evolúciós törvény megtagadása. Ez elhibázott ideológia, nem szabad engedni, hogy benyomuljon a világunkba. A gyermek a szociális szerepben ki kell bontakozzon 3-5 éves korban. Ebben a korban jelentős az idegrendszeri fejlődés, és ez az azonosulás időszaka is. Amit látnak a szüléiknél, nagyszüleiknél, azt „letöltik” a gyerekek. Szavakban is. A mi felelősségünk a gyerekben megerősíteni a nemi hovatartozását, és mintát adni, hogyan viselkedjen. A családi együttlétek nagyon szükségesek. 3-5 éves kor között jelentősen szaporodnak a képességek.
Iskolában a gyermek már számokban tud gondolkodni, ír olvas, érzelem mentesen, racionálisan kezd gondolkodni. 6-10 éves kor között alakul ki az önbizalom. A környezettől kapott visszajelzések nagyon fontosak. Ha bíznak benned a szülők, pedagógusok, akkor az önbizalom erősödik. Akkor kialakul bennünk annak a képessége, hogy bízni tudunk a saját lehetőségeinkben. Ha ma nem megy, majd holnap menni fog. Bátorító pedagógiával, a gyermeket képességeinek kereteiben tartva visszatükrözni milyennek tartjuk őt, olyan erős önbizalomnak lesz az alapja, amire minden felnőtt vágyik.
A fiatalok nagyobb része azonban úgy végez az általános iskolában, hogy fogalma sincs valódi képességeiről.
A gyerekek ebben a korban még feltétel nélkül elhiszik a felnőtteknek azt, amit mondanak, mert nincs önkritikai képességük. 10 éves korig nem beszélhetünk önismeretről. A gyerek függ tőled. Az, amit te mondasz rólam, az vagyok. Nincs önreflexió.
Serdülő korban alakul ki az identitás, önazonosság, ideál én. Vállalom önmagam, számíthatsz rám.
Serdülő korban bonyolódik az érzelmi rendszer, egyszerűsödik az idegrendszeri kapcsolatok tárháza. Számtalan agysejt hal el. Helyette idegrendszeri kötések alakulnak ki, amelyek a felnőtti magatartásra képesítik a gyereket. Minden változik.
Mi az önismeret?
A saját magunkról kialakított képünket tehát a család, a közvetlen környezetünk, és a saját magunk által bejárt utak, tapasztalások határozzák meg.
Az egész személyiség fejlődése egy hosszú folyamat. A hagyma rétegek rakódnak egymásra az évek során, és ezek visszahámozása, megismerése, feltárása vezet önmagunk megismeréséhez.
Az önismeret tehát önmagunk megértése, egy reális kép a személyiségünk összetevőiről, lehetőségeiről, határairól. Be tudjuk azonosítani viselkedésünk mozgatórugóit, hátterét, és meg tudjuk ítélni emberi kapcsolatainkban játszott szerepünket.
Önismeret az a folyamat, amit meg tudok ismerni visszanyúlóan a nem tudatos időszakokra is. Különböző módokon tudok visszanyúlni az általam tudattalan, elfelejtett, vagy soha nem is verbalizálható, el nem mondható tartományba. A valódi mély önismeret egy olyan folyamat, ami válasz arra a kérdésre, hogyan lettem ilyen, amilyen vagyok? Nem csak az, hogy milyen vagyok, és nem csak az, hogy ki vagyok. Akinek van önismerete, az képes önmaga pontos leírására és elemzésére.
A megismerés útja, hogy lettem olyan amilyen vagyok, hogy jutottam ide, egyedül nem teljesíthető. Segítséggel vissza lehet pergetni az eseményeket. Elfeledettnek hitt dolgok vezetnek a megvilágosodáshoz, egy felfedezés, hogy az általad meg nem magyarázható viselkedés honnan jön. Egy bizonyos mozdulat a múltból a jelenben előidézheti, hogy ne legyen valaki szimpatikus, mert egy elfojtott emlék felidézhet valamilyen rossz jelentést. Vissza kell menni a gyökeréhez, mi a személyes tapasztalat, ami most az ellenérzést kiváltja magammal, vagy mással szemben, mi az, amit nem szeretek. Az én életemben ott van a magyarázata.
Feltárni, kinyitni, megismerni az okokat, az önismeret része. Szembenézés, majd elfogadás, hogy nincs lezárva az út. Mindig változunk. Életciklusonként változik a személyiségünk, ami érvényes volt 15 éves korodban, nem lesz érvényes 30 éves korodban.
Önismeret fejlesztés
Az önismeret fejlesztés útján elindulni, mindig valami magasabb célt szolgál. Valamivel elégedetlen vagy, valamit szeretnél megváltoztatni. Talán az önbecsülésed, az önbizalmad szeretnéd növelni, vagy választ keresel egy folyton visszatérő problémára, amit nem tudsz megoldani. Mindig valami probléma a döntés oka.
Az önismeret fejlesztés első lépéseként szembe kell nézned önmagaddal. Látnod kell mik a viselkedésed mozgatórugói, hogyan hatsz másokra, milyen a jellemed. Vissza kell tekintened az egyéni életutadra, és feltárni az összefüggéseket, hogy elindulhass a változás útján.
Az, hogy mikor indulsz el, és milyen mélyre ásol, a te döntésed. Tudnod kell, hogy az önismeretnek önmagában nincs gyógyító ereje. A változást csak a cselekvés indítja el.
Önismeret birtokában sikeresebben leszel képes megoldani a problémáidat, konfliktusaidat, képes leszel a tudattalan késztetéseket feldolgozni, új célokat kitűzni, és megvalósítani.
Az önismeret és a helyes önértékelés a boldog, sikeres élet titka, és a lelki egészség megőrzésének záloga.
Az önismeret fejlesztésről többet is megtudhatsz, ha elolvasod erről szóló írásomat. Kattints ide!
Önismereti könyvek
Az egyik önismereti könyv, aminek helye van a polcodon, de leginkább a kezedben, a NÉZZ SZEMBE ÖNMAGADDAL! Ha szeretnéd megismerni önmagad, megérteni a reakcióidat, és felszámolnád az önkorlátozó, visszatartó gondolataidat, ezt a könyvet le se fogod tudni tenni a kezedből.
Olvasd el mit tartogat még számodra ez a könyv. Kattints ide a részletekért!
Önismereti teszt
A PersonalGuide® önismereti viselkedéselemzés több mint egy önismereti tesz, és több mint egy személyiségteszt.Érdekes, a megszokottól eltérő felépítésű, és szerteágazó ismeretet nyújt önmagadról. Megmutatja, hogy milyen viselkedési faktorok jellemzők rád a hétköznapokon. Milyen az önbizalmad, az önértékelésed, az énképed, az empatikus készséged. Hogyan próbálsz érvényesülni, és milyen problémamegoldási eszközöket használsz? Hogyan hatsz a környezetedre? Milyen helyzetek okoznak számodra problémát? Olvasd el, mitől érdekes egy önismereti teszt!
Érdekesen hangzik? Szeretnéd te is megkapni a személyre szóló értékelést, és cselekvési tervet?
Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz:
