Érzelmi intelligencia gyakorlatok a magasabb EQ-ért
2020.11.20.
Az empátia nem sajnálatot jelent
2021.01.04.
Az önmagunkról alkotott képet, azt, hogy mennyire szeretjük önmagunkat, és mennyire vagyunk tisztában saját képességeinkkel és gyengeségeinkkel alapvetően befolyásolja az önértékelésünk. Ha önértékelési problémák alakulnak ki életünk során, azok nagyban befolyásolják személyiségünket és mindennapjainkat.
Az önértékelés fogalma
Az önértékelést gyakran keverik össze az önbizalommal, az önbecsüléssel, vagy az önmagunkról alkotott képpel, melyek együtt járnak, és egymásra hatnak, de mégis eltérő fogalmak.
Az önbecsülés a legmélyebb bensőnkben gyökerezik, és alapvetően határozza meg önmagunkhoz, másokhoz, az élethez való viszonyunkat. Az önmagunkról alkotott kép egy szubjektív elképzelés saját magunkról, mely minél inkább megfelel a valóságnak, annál inkább sikeresek vagyunk a mindennapi életben, kapcsolatokban.
Az önbizalom jelentése, az, hogy mennyire hiszünk magunkban. Mennyire vagyunk biztosak céljaink elérhetőségében és mekkora a képességeinkbe vetett hitünk.
Az önértékelés fogalmát legegyszerűbben úgy írhatjuk le, hogy hogyan reagálunk saját magunkra, mennyire vagyunk elégedettek cselekedeteinkkel. Reakciónk lehet negatív, vagy éppen pozitív, így önértékelésünk lehet alacsony, magas, vagy optimális esetben reális.
Az önértékelési készségünk már egészen gyerekkorunktól kezdve fejlődik, és folyamatosan formálódik. Ha önértékelésünk túlságosan alacsony, vagy éppen ellenkezőleg, túlságosan magas, az önértékelési problémát jelent.
Hogyan alakulhatnak ki az önértékelési problémák?
Önértékelésünk folyamatosan épül, változik. Az alapköveit a szüleink, nevelőink (gondozók, óvónők, tanárok) rakják le, így az önértékelési problémák sok esetben már gyermekkorban kialakulhatnak, elmélyülhetnek.
A gyermekkorban kapott visszajelzések jelentősen építik, vagy éppen rombolják az önértékelést. A cselekedeteinkre kapott reakciók alapján pozitív, vagy negatív irányba mozdulhat el az önértékelésünk, mely a későbbiekben problémákhoz vezethet.
Történhet ez merő jószándékból is, amellyel a későbbi önértékelési problémák kialakulását meg is alapozták a szülők, vagy nevelők anélkül, hogy tudnának róla, vagy szándékukban állt volna.
A későbbiekben, a gyermekkor elmúltával a sikereink vagy kudarcaink, kapcsolataink, az önmagunkról kapott visszajelzések, képességeink és korlátjaink megtapasztalása alakítják és formálják önértékelésünket.
Negatív önértékelést okozhat például, ha valakit állandóan hasonlítgatnak a testvéréhez, vagy más gyermekekhez, melyben azt éreztetik vele, hogy a másik jobb, ügyesebb, okosabb. Például: “Nézd meg Karcsikát, mennyivel jobbak a jegyei, neked meg milyen rosszak. Miért nem tudsz te is ilyen jól tanulni?”. Ezáltal az önértékelésünk negatív irányba változik, hiszen azt éreztetik velünk, hogy nem vagyunk olyan jók, mint mások, pedig ez volna a helyes út számunkra. Az alacsony önértékelésű emberek nem bíznak önmagukban, kerülik a kihívásokat, kevésbé sikeresek.
Önértékelési problémának tekinthető a túlzottan magas, kívülről gerjesztett pozitív önértékelés is. Túlbecsüljük képességeinket, melyeket főképp a külső visszajelzésektől teszünk függővé, nem vagyunk képesek saját magunk felett reálisan ítéletet mondani.
Ha megkapjuk a megfelelő visszajelzést környezetünktől, akkor elégedettek vagyunk, hiszen megfeleltünk a külső elvárásoknak, ezáltal mi vagyunk a legjobbak. Ennek egyik kiváló táptalaja a közösségi média. Annak függvényében mérjük sikereinket, elismertségünket, hogy hány lájk, vagy komment érkezik megosztásainkra.
De vajon mit lehet tenni, ha önértékelési zavartól szenvedünk? Olvasd el az erről szóló írásunkat is: önértékelési zavar! Itt arra helyeztük a hangsúlyt hogyan tudsz változtatni, akár segítséget kérni, ha önértékelési zavart észlelsz magadban.
A reális önértékelés kialakítása
A reális önértékelés kialakítása nagyon fontos. A reális önértékelésű emberek megfelelően ismerik fel saját korlátjaikat, ítélik meg eredményeiket és cselekedeteiket. Nem függenek a külső megerősítésektől, visszajelzésektől, hanem saját maguk képesek reálisan értékelni önmagukat. A megfelelő önértékelés jótékony hatással van az önbizalomra, az önmagunkról alkotott képre.
Az önértékelés önismeret útján fejleszthető és érdemes is foglalkozni fejlesztésével, hogy egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb és sikeresebb életet élhessünk.
Segítségedre lehet a reális önértékelésed kialakításában a Nézz szembe önmagaddal! önismereti könyvem, melyhez szakértői csapatom tagjával, Nagy Andrea coach-csal készítettünk egy önfejlesztő gyakorlatokat tartalmazó munkafüzetet is, 30 önismeret fejlesztő feladattal, és a coach tippjeivel.
Ha elakadsz, úgy érzed nem tudsz tovább haladni, segíthet a PersonalGuide® önismereti viselkedési tesztje, és a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoport is.
A viselkedési teszt személyre szabott 15 oldalnyi szöveges kiértékelése 48 órán belül megtörténik, és feltárulnak előtted viselkedésed rejtett automatizmusai. Mit kezdj ezekkel? A személyes cselekvési terv, amit a kiértékeléshez kapsz segítségedre lesz, hogy elindulhass az önismereti fejlődésed útján.
A facebook zárt csoportban olyan emberekkel beszélhetsz, akik szintén az önismeret útját járják. Nem kell magadban, egyedül megküzdened a problémáiddal, az elakadásaiddal. E közösség tagjaként bátran kérhetsz iránymutatást tőlem, és a csoport tagjaitól. Valódi támogatást kapsz.
Védett környezetet tudunk teremteni neked az önismeret mélyebb szakaszaiban is, amikor leveted a pácélod, és védtelenné válsz. Igénybe veheted szakembereink személyes segítő konzultációját, és ha szükséged van rá, a feldolgozás fázisain átsegítsenek. Tudnod kell, hogy a korai elakadások (lásd a gyermekkorba visszanyúló tudattalan berögződések) szükségessé teszik, hogy egyéni konzultáción, segítő szakemberrel folytasd az utad, mert annak feldolgozása nem megy egyedül.
A stabil belső önbecsülés elérése lehetséges. Jegyezd meg, hogy mindig van másik út!
– > Önértékeléssel, önbecsüléssel kapcsolatos további olvasnivalókat itt találsz!
