Hogyan legyél jó hallgatóság? Íme az alapelvek!

Sokan gondolják, hogy mivel jól hallanak, már jó hallgatóságnak is számítanak. Az esetek többségében azonban jóval többről van szó, mint hogy nem vágsz a másik szavába. A jó hallgatóság nem csak azt hallja meg, amit kimondanak, hanem azt is, amit a másik fél csupán a metakommunikációjával, gesztusaival jelez. Ez magába foglalja a testbeszéd megfigyelését, a verbális és nonverbális üzeneteket és a valódi információt is. A jó hallgatóság 10 legfontosabb alapelvének ismerete segít fejlődni a témában.

Kezdjük egy példával

Amikor egy barátod azt mondja neked, hogy elégedett az életével, azonban ezt összeszorított szájjal, remegő hangon közli, egyből gyanús lesz a helyzet, igaz? Itt a verbális és nonverbális üzenetek ütköznek egymással. Néha persze nem ennyire egyértelmű a különbség, ezért, ha megismered az értő hallgatás 10 alapelvét, sokat segíthet a megértésben.

Hagyd abba a beszédet

Mark Twain azt mondta: „Ha többet kellene beszélnünk, mint hallgatnunk, akkor két nyelvünk és egy fülünk lenne.” Ebben sok igazság van. Fontos, hogy amikor valóban meg szeretnél hallani valakit, akkor hagyd abba a beszédet és a másik félre fókuszálj. Ne szakítsd félbe, ne fejezd be helyette a mondatot és főleg ne kezdj magadról beszélni.

Fókuszálj

Amikor valaki mást hallgatsz, az elméd biztosan elkalandozik más irányba, azonban igyekezz tartani a fókuszt. A legnagyobb ajándék, amit másnak adhatsz, a figyelmed tisztasága.

Reagálj pozitívan

Nem mindig könnyű őszintén beszélni az érzésekről, főként, ha nehezebb témáról van szó. Hallgatóként azonban vannak olyan lépések, amelyekkel úgy bíztatod a beszélőt, hogy mégsem zavarod meg a mondandóját:

• Bólintással vagy mosolygással ösztönözheted a folytatásra.
• Tartsd a szemkontaktust.
• Tegyél fel a témához kapcsolódó kérdéseket, ami kifejezi az érdeklődésed.

Ezek a technikák az aktív hallgatás részét képezik és azt mutatják a beszélőnek, hogy figyelsz rájuk, érdekel, amit mondanak. Ez sokkal kényelmesebbé teszi a nehezebb témák megvitatását.

Távolítsd el a zavaró tényezőket

Az elme szeret elkalandozni, ezért jó, ha eltávolítod a zavaró tényezőket. Tedd el a telefont, fordulj el a tévé elől, ne firkálj papírra hallgatás közben, ne rágd a körmöd. Ezek elvonják a figyelmed és azt sugallják, hogy nem érdekel a másik fél mondandója.

Együttérzés

Fontos, hogy a beszélő szempontjából lásd a problémákat, amihez nem árt némi együttérzés. Ennek legjobb módja, hogy elengeded az előzetes elképzeléseid. Ha a másik fél olyat mond, amivel nem értesz egyet, akkor várj és adj időt magadnak az új perspektívákra. Az új nézőpontok egyébként neked is jól jöhetnek.

Légy türelmes

Még egy hosszabb szünet sem jelzi biztosan, hogy a másik fél befejezte a beszédet. Néha időbe telik, hogy megfogalmazzuk, mit is szeretnénk mondani, ezért légy türelmes, adj időt a másik félnek. Főképpen akkor, ha az adott személy beszédhibás, dadog vagy más kommunikációt gátló problémával küzd.

Kerüld a személyes előítéleteket

Igyekezz pártatlannak lenni, hiszen a személyes előítéletek arra késztetnek, hogy előre bíráld valaki mondandóját, ami megakadályozza, hogy jó hallgató legyél. Ezzel úgymond előre eldöntöd, hogy a másik szavai értékesek-e vagy sem.

Gyakori, hogy a másik fél beszéd stílusa miatt foglalunk állást, amit érdemes elkerülni. Van, aki gyorsan, van aki lassan, van aki akcentussal vagy túl intenzíven gesztikulálva beszél. Ezerféle előadásmód van, ami előítéleteket kelthet benned, azonban próbálj ettől elvonatkoztatni.

Mivel a három legfontosabb nonverbális alapelvről hosszabban és részletesebben szeretnénk beszélni, a következő cikkben folytatjuk.

​

Kövesd a PersonalGuide Facebook oldalunkat!