Munkahelyi stressz és kezelése

Milyen helyzetekben jelenik meg a stressz, ha a munkánkról van szó? Hogyan tudjuk észlelni a jeleket és tenni azért, hogy csökkenjen életünkben a feszültség? Miképp befolyásolja a karrierutunkat és a mindennapi teljesítményünket? Hogyan tudod csökkenteni? Olvasd el az erről szóló cikkünket:

A munkahelyi stressz jelentése

A stresszt nagyon ma már senkinek sem kell bemutatni, hiszen gyakorlatilag egyet jelent a folyamatos feszültséggel. Állandó idegeskedés, görcsölés, akár így is fogalmazhatnánk. A XXI. század egyik népbetegségét is jelenti, ami szó szerint mindannyiunkat érint, valamilyen formában. Nagyon gyakori, hogy azt gondoljuk, hogy a stressz minden életterületünkön jelen van, ám valójában ez többnyire nem feltétlen igaz, „csak” rávetítjük. Gondoljunk csak bele: ha odabent egész nap feszült a légkör, túlórázni kell, akkor valószínűleg otthon már kevesen tudják az egész napos hangulatot hirtelen lecserélni, és önfeledten kikapcsolódni és teljes figyelemmel akár a párjukra, akár a gyermekekre figyelni.

A munkahelyi stressz kialakulása

Az előzőekből kiindulva, tehát lényeges, hogy pontosan tudatában legyünk annak, hogy a stressz forrása honnan ered. A munkahely tipikusan egy olyan közeg, ahol többekkel dolgozunk együtt, így több tényező is befolyásolja a mi tevékenységünket, így a munkahelyi stressz fokozatosan megjelenik, majd akár velünk is marad(hat). Mitől alakulhat ki munkahelyi stressz?

• Kompetenciahiány: Ha olyan feladatot bíztak ránk, amelyhez a tudásunk nem megfelelő, akkor azonnal idegessé válunk. Vagy tudunk tanácsot kérni tapasztalt kollégától, vagy magunk kutatunk, de alapvetően, ha ettől leblokkolunk, akkor az a teljesítményben, majd az eredményben (valamint annak képviseletében) szintén folyamatos stresszt okoz. Itt egyúttal szintén fontos jelenség a saját magunk általi elvárások, a maximalizmus megemlítése, hiszen, ahogy ránk is oszthatnak minket meghaladó feladatokat, úgy mi is bevállalhatunk olyat, amire nem állunk készen, bizonyítási kényszer miatt. Az eredménye viszont mindkettőnek kérdőjeles (hiszen a feladatot lehet, hogy megoldjuk), de az, hogy közben megjelenik a stressz, az biztos.
• Elakadás: Nagyon sokan bele sem gondolnak ebbe, pedig a munkahelyi stressz legnagyobb okozója valójában az elakadás. Nincs kitől tanácsot kérni, nem kaptunk elegendő információt, nem tudjuk, kivel kell egyeztetni, akár a további lépésekről, akár az eredményt illetően.
• Alulértékelés: Ha olyan helyen dolgozunk, amely valójában nem felel meg a képességeinknek, a tudásunknak, tapasztalatunknak, emellett még esetleg meg sem éri, akkor a motiváció folyamatos csökkenése, valamint az önostorozás szintén napi szinten visszatérhet és befolyásolja a munkánkat, az állandó agyalás erőt-időt emészt fel, amitől még az a feladat sem sikerül (időre), ami menne, így az is stresszt okozhat.

A túl kevés feladat, haszontalannak érzése is okozhat stresszt, nem csak a túlvállás.

Részben ide tartozó lehet még az is, ha nincs előrelépési lehetőség, te fejlődnél, a tapasztalatod is több lesz, és akár jó helyen is vagy, de nem tudsz továbblépni, az is egyfajta elakadás, megrekedés, ami hosszú távon kihat.

• Közeg: Kikkel dolgozol együtt? Ők milyen értékrendet képviselnek a munkában? Segítőkészek-e egymással?

A munkahelyi stressz tünetei

Két tünetegyüttest különböztethetünk meg, ha a munkahelyi stresszt hatásait vizsgáljuk: a fizikai (testi), valamint a lelki (pszichológiai) tüneteket. A jelenségek többnyire kéz a kézben járnak, tehát bár elsőre csak egyiket tapasztaljuk, valójában az már a másikra is hatással van. Nézzük ezt részletesebben:

• Munkahelyi stressz és a lelki tünetek

Elsőként erre kerítünk sort, mert általában ezek hamarabb jelennek meg, míg a fizikai tünetek már ezek letükröződése, következménye, de teljesen egyik sem elválasztható a másiktól.

Mit csinálsz a munkahelyeden, ha stresszelsz például egy feladat kapcsán?

Ideges leszel, nem tudod, mit lépj, vársz (az idő múlásával még idegesebb leszel). Az időt megpróbálod elütni valahogy és pótcselekvésekbe kezdesz: olyan projektekkel, amik ugyan nem fontosak, vagy nem olyan fontosak, mint az, amit csinálnod kellene, de mégiscsak nem telt el értelmetlenül a nap. Persze az is lehet, hogy konkrétan csak azon gondolkozol, mit tegyél. Ettől szétszórttá válsz, így más feladatokra, más életterületekre sem tudsz igazán figyelni. Ez persze nem feltétlenül egyszerre jelenik meg és mindenkinél, de ha ilyeneket tapasztalsz magadon, érdemes megnézned, hogy konkrétan mi okozza ezt nálad.

• Munkahelyi stressz fizikai tünetei

A lelki oldal mellett pedig megjelenik a fizikai jelzés is, hiszen a testünk folyamatosan jelez: Kisebb fejfájás, étvágytalanság vagy épp túlevés (kifejezetten az örömet okozó ételek keresése), gyomorgörcs és még sorolhatnánk. A fejfájást okozhatja a frontok változása is, de bent lehet, hogy a már említett feszült légkör, az állandó nyomás, teljesítménykényszer, maximalizmus jelenik meg valójában.

Hosszabb távon pedig nagyon is fontos, hogy kezeljük ezeket, és tudatosan odafigyeljük magunkra, hiszen a függőségek „melegágya”, és akár gyomorfekély, egyéb komolyabb betegség kialakulásához vezethet.

Munkahelyi stressz kezelése

Kezelhető, csökkenthető a munkahelyi stressz? Az előzőek alapján azonnal felmerül a kérdés és még talán találtál olyan pontot is, ami elgondolkoztatott, felismerésre késztetett. Konkrét ötletekkel szeretnénk segíteni ezen az úton, ugyanakkor az is fontos, hogy amennyiben már a stressz komoly szintet ért el nálad, akkor érdemes szakértői segítséget kérned (de erről is olvashatsz lentebb).

Beazonosítás: Az első és legfontosabb, hogy pontosan meg tudd határozni, akár egyedül, akár segítéséggel, hogy számodra mi okoz stresszt a munkahelyeden. Egy ember, egy feladat, maga a munkakör, a fizetés stb. Ehhez elsősorban azt tudod tenni, ha elkezded megfigyelni, mikor válsz görcsössé a napi teendőid során. Egy idő után pontosan látni fogod, ki-mi miatt érzed magad feszültnek, amelyet tovább lehet bontani.

Énidő: Számtalan tudásanyag áll ebben rendelkezésre, és „mondta már meg”, hogy töltődni kell. Ma már nem ugyanaz van, mint a 80’-as években, amikor hazament valaki és letette a lantot, a modern technológia révén kapcsolatot tarthatunk éjjel-nappal akár a munkahelyünkkel, kollégákkal is, és ezt gyakran meg is tesszük, nem tudunk igazán elszakadni, kikapcsolódni.

Keresd meg azon tevékenységeket, amelyek nem pótcselekvések, hanem tényleg örömet okoznak, amikor felszabadult vagy: ez lehet a gyermekeddel töltött játszós idő, közös délutáni alvás hétvégén, főzés, olvasás, kirándulás a pároddal, de akár egy óra lazulás a kádban. Az énidő pedig egyúttal nemcsak azt jelenti, hogy pihensz, hanem azt is, ha részt veszel egy téged érdeklő kurzuson, vagy épp segítő szakemberrel beszélsz a dolgaidról.

Ami mindezt keretbe foglalja, az pedig az önismeret. Tudnod kell, mi okoz számodra nehézséget, mely viselkedésre reagálsz ingerülten, mi váltja ki belőled a stressz érzését? A másik oldalon, a megoldás is benned van, hiszen az örömteli munka, az énidő, a számodra fontos nyugalmi pontokat szintén te tudod.

A munkahelyi stressz csökkentése

Éppúgy, mint a megjelenése, a munkahelyi stressz növekedése és a csökkentése is egy folyamat.  Ahogy éljük az életünket, úgy egyre több hatás ér, egyre több ember vesz minket körbe, ezért olykor eltűnhetünk a „saját életünk térképéről”, erre pedig érdemes figyelni, hiszen talán az egyik hely, ahol a legtöbb aktív időt töltjük, az éppen a munkahelyünk. Figyeljünk arra, hogyan érezzük magunkat, milyen jeleket küld a testünk-lelkünk, ha pedig bizonytalanok vagyunk, merjünk segítséget kérni, hogy pozitív irányú változás indulhasson el. Ebben akár a PersonalGuide szakértői csapata, valamint a PersonalGuide viselkedéselemzése is segítséget nyújt neked, amellyel konkrét cselekvési tervet is kapsz, hogy el tudj indulni.

Felelősségvállalással, azzal, hogy apránként teszünk a változásért, magunk jólétéért, úgy a környezetünk is ezt fogja látni, így lépésről lépésre tudod az új életminőséget kialakítani és megélni. Önmagadért pedig megéri, nem igaz?

Csatlakozz a PersonalGuide – Önfejlesztés Facebook csoportunkhoz: