Érzelmi intelligencia fejlesztése – lehetséges?

Az érzelmek jelzést adnak a belső és a külső helyzetekről, változásokról, előre jelzik a várható következményeket, és visszajelzik a viselkedés következményeit.

Dr. Bagdy Emőke előadásaiban elhangzik, hogy az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogyan tudok érzelmet kifejezni, átadni másnak, és hogy tudok olvasni a másik érzelmi üzeneteiben.

A szeretet kifejezése, a testi kontaktus, szemkontaktus már a 9 perces csecsemő számára is nélkülözhetetlen. Ráfüggeszti a tekintetét az édesanya arcára, és már reagál a mimikára. Leutánozza azt. Az érzelmi intelligencia fejlesztése el is kezdődik.

A szoptatás során az anya és gyermek közötti szemkontaktus, testi érintés, ölelés, babusgatás, gügyögés, az érzelmi tár feltöltése. A tárházba bekerül minden képi, érzékszervi csatornán bevitt élmény. Azt üzeni a gondoskodó anya, hogy itt vagyok, jelen vagyok, elfogadlak, szeretlek, biztonságban vagy. A baba nyugalmát jelenti ez, és azt érzi, – helyem van a világban, szeretetre méltó vagyok. Elkezdi megtanulni az anyától a nonverbális jeleket, például az arckifejezést, mimikát, testtartást, gesztusokat és hangszínt. Amikor a kimondott szó és a testbeszéd egyezik, a baba megtanulja mi a hiteles információ. Erre az érzelmi kommunikációra a későbbiekben, az évek során ráépül a tapasztalat, az értelmező és az önértelmező tudatosság, de ez az „alap” egész életünk során befolyásolja viselkedésünket.

Az oviban már belépnek a színtérre a nevelők is. Fontos mit mondunk, hogy mondunk, mert a gyerek ezeket az érzelmi behatásokat tanulja. Ekkor még a gyerekek érzelmi aggyal gondolkodnak. Minden információ a látás, hallás, tapintás csatornáján keresztül kerül be. Szinte lefényképezik, amit látnak, tapasztalnak. A képi csatorna a döntő, ezen keresztül kap jelentést a világ. Ezek mind visszahívhatók az emlékezetből. Mozdulatok, tekintet, hasonló érzések mentén dinamikus energia rendszereket alkotnak. Csoportokba rendeződnek, – például szavak és élmények, látottak összekapcsolása, melyhez valamilyen érzés köthető- majd ezek nevet kapnak.

6 éves korig a világ olyan jelentés, hogy mi az, ami jó nekem, mi, ami rossz, ki szeret, kihez tudok kötődni. A kötődés alapvető szükséglet. A biztonságos kötődés ez lesz a bázis, bármi történik a világban. Ha ez rendben van, úgy mindenki azt érzi, – itt biztonságban vagyok, és nem rendít meg akármi történik is a világomban. Nagyban függ a biztonságos kötődéstől az, hogy később a stresszt hogyan élem meg. Ezt a fejlődési utat az anya biztosítja. Az anya jelenléte, az ősbizalom, ősbiztonság, a szükségletkielégítés, a kiszámítható magatartás, elérhetőség nagyon fontos. A stressztűrő képesség megnő az anyai óvó-védő mechanizmus hatására. Az anya akkor képes ezt megadni gyermekének, ha elfogadja a feladatot, hogy testéből táplálja a gyermeket, hogy testkontaktusban legyenek, érintse, hordozza, simogassa, puszilja, ölelje, odafigyeljen minden rezdülésére, rendelkezésére álljon amikor szüksége van rá, vagyis mindent megadjon neki, ami érzelemileg szükséges.

Az apa feladata eközben, hogy az anyát támogassa ebben az érzelmileg megterhelő időszakban. Amit apa nyújt, tolerancia, érzelmi megértés, erő, biztonság, higgadtság, nyugalom, fegyelmezettség, megnyugtatás, szeretet, átölelés. A férfiban a bal agyfélteke dolgozik, és a tesztoszteron, nem az érzelmek kimutatása az erőssége, hanem a család védelmezése. Apa ad az anyának, anya a babának. Az apa részéről jelenlét, valódi kapcsolat kell.

Ha gyermekkorban megkapjuk a hozzátartozóktól, nevelőktől az érzelmi „csomagot” simogatás, ölelés, puszi, biztonság, szeretet, odafigyelés, mindazt amire szükségünk van, ami nekünk jó, akkor felnőttként mi is képesek leszünk adni. Az érzelmi intelligencia, ha rendben van, türelmesebbek vagyunk, tudjuk, hogy bármi jön, nem kell kétségbe esni, kiborulni, cirkuszolni, mert hisszük, tudjuk, hogy majd minden jó lesz.

A saját érzelmi állapot megértése; a másik fél érzelmi állapotának a felismerése; az érzelmek megfelelő kommunikálása; az empátia és mások érzelmeinek az elfogadása tanult összetevői az érzelmi intelligenciának. Ezek a készségek elengedhetetlenül fontosak a szociális helyzetek értelmezésekor, és jelentős szerepet játszanak a világról, és másokról alkotott tudásunk kialakításában és folyamatos formálásában.

A gyerekkori lemaradás később önismereti úton behozható, az érzelmi intelligencia egész életen át tanulható.

Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében is azt sugallja, hogy az érzelmi intelligencia képességei fejleszthetők, és olyan összetevőit lehet begyakorolni, amelyek segítik a boldogulást, valamint azt, hogy az értelem és az érzelem az életnek nem ellentétes pólusai, hanem folyamatos kölcsönhatásban vannak.

Értsük meg és bátran éljük át az érzéseket, fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat, mert kiegyensúlyozottabbá, érzelmileg stabilabbá, terhelhetőbbé tesz, és javítja a stressztűrő képességet.

Az érzelem ma a klinikai elméletek középpontjában áll, és a pszichológiai változás alapjaként tekintenek rá. Ma már azt is tudjuk, hogy a gondolkodásunknak nagy haszna származik abból, hogy érzelmi összetevője van.

Ahogy fejleszted a képességed, hogy jobban felismerd és megértsd saját érzelmeid, annál könnyebben fogod tudni érzékelni mások érzését, javíthatod a kommunikációd, és elősegítheted vele a személyes és szakmai kapcsolataid felvirágzását. Minőségibb kapcsolatok, fejlettebb mentális egészség, és akár a munkával kapcsolatos pozitív érzések is az érzelmi intelligencia magas szintjének eredményei.

Miért kell törődnünk érzelmi intelligencia képességünk fejlesztésével?

Emberként erősen érzelmi, és társadalmi lények vagyunk. Az, hogy megértsd az érzelmeidet, alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértsd, mi vezet a fejlődésedhez és a hatékonyabb működésedhez. Az érzelmek és következményeik megváltozása a tudatosság és a reprezentáció magasabb szintjén jelentős minőségi változást eredményez például az empátiában, mint szociális képességben.

Érzelmileg intelligensnek lenni segít:

• kapcsolatba lépni másokkal,
• szavakkal kifejezni, és jól körülírni az érzéseidet
• felismerni mások érzéseit, és az ő szemszögükből is látni a dolgokat
• növeli a munkahelyi teljesítményt,
• javítja a kommunikációs képességeidet,
• ellenállóbbá válsz a stresszel szemben.

Kiderült, hogy ha magas az érzelmi intelligencia szinted, akkor az élet szinte minden területén sikeresebb lehetsz.

Azonban vannak olyan esetek is, amikor valaki egyáltalán nem tudja kifejezni az érzelmeit. Lehet, hogy Te is találkoztál már olyanokkal, akik nehezebben tudják kifejezni érzelmeiket. Ezt érzelemmentességnek, az érzelmek hiányaként tudjuk megfogalmazni. A különböző lehetőségeknek köszönhetően szerencsére az érzelemmentesség is fejleszthető.

Az érzelmi intelligencia 5 kulcsfontosságú készségét, ha fejleszted ezeket az eredményeket érheted el:

Öntudat – A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában nagyon öntudatosak. Megértik érzelmeiket, és emiatt nem hagyják, hogy érzéseik uralkodjanak rajtuk. Magabiztosak – mert bíznak intuícióikban, és nem hagyják, hogy érzelmeik kikerüljenek az irányításuk alól. Hajlandók őszintén szembenézni önmagukkal is. Ismerik erősségeiket és gyengeségeiket, és ezen a területen dolgoznak önismeretükön, hogy jobban teljesíthessenek. Sokan úgy vélik, hogy ez az öntudat az érzelmi intelligencia legfontosabb része.

Önszabályozás – Ez az érzelmek és impulzusok irányításának képessége. Az önszabályozó emberek általában nem engedik, hogy túl dühösek, vagy féltékenyek legyenek, és nem hoznak impulzív, meggondolatlan döntéseket. Gondolkodnak, mielőtt cselekednek. Az önszabályozás jellemzői az átgondolás, a változás elfogadása, az integritás, és a nemet mondás képessége. Az önszabályozó emberek sokkal inkább képesek személyes határaikat kijelölni, mint mások.

Motiváció – A magas fokú érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában motiváltak. Hajlandók elhalasztani az azonnali eredményeket a hosszú távú siker érdekében. Belső motiváció vezérli őket, és nem külső jutalomra hajtanak. Nagyon produktívak, szeretik a kihívásokat, és nagyon hatékonyak, bármit is csinálnak.

Empátia – Ez talán az érzelmi intelligencia második legfontosabb eleme. Empátia az a képesség, hogy azonosulni tudj és megértsd a körülötted élők igényeit, szükségleteit és nézőpontjait. Ez fontos egy mély, gondoskodó kapcsolat kiépítéséhez. Az empátiával rendelkező emberek jól ismerik fel mások érzéseit, még akkor is, ha ezek az érzések nem feltétlenül nyilvánvalóak. Ennek eredményeként az empatikus emberek általában kiválóan kezelik a kapcsolataikat , jó hallgatóságok. Kerülik a sztereotípiákat és a túl gyors ítélkezést, és nagyon nyíltan, őszintén élik az életüket. Megértik mások szempontjait, képesek békésen konfliktusokat feloldani, nem bírálnak, értékelik a különbözőséget, kiállnak az elnyomottakért, képesek segíteni, vigasztalni, és támogatni másokat.

Szociális készségek – Általában könnyű jó szociális készségekkel rendelkező emberekkel beszélgetni és kedvelni őket. Az erős társadalmi készségekkel rendelkezők általában csapatjátékosok. Jellemzően a „mi” van fókuszban az „én” helyett. Ahelyett, hogy először saját sikerükre koncentrálnának, segítenek másoknak fejlődni és „ragyogni”. Képesek kezelni a vitákát, tapintatosak, kiváló kommunikátorok, és a kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának mesterei.

Érzelmi intelligencia fejlesztő gyakorlatok

Önreflexiós gyakorlati javaslatunk pár egyszerű, de nem mindig könnyű ötletből áll:

• Írd le, jegyezd le az érzéseidet a nap folyamán.
• Figyelj a saját érzéseidre, próbálj objektív maradni és elfogadni őket. Figyeld meg saját érzelmeidet anélkül, hogy megpróbálnád azokat helyrehozni. Egyetlen érzelem sem rossz, ezt fontos felismerni. Szüntesd meg a „rossz” érzelmek mítoszát. Nincsenek rossz érzelmek, és nem szabad elnyomni vagy harcolni egyikük ellen sem. Érezd érzelmeid fizikai hatását, pl. izzadt tenyér, feszült izmok, szívdobogás érzés stb. Fontos megérteni milyen testi reakciókat váltanak ki érzelmeink, hogy jobban megértsük és szabályozzuk őket. (A pszichoszomatikus megbetegedések is az elfojtott érzelmekre adott testi válaszok, betegség formájában.)
• Gondolkodj rajta melyek az érzelmi erősségeid, mik a gyengeségeid.
• Gondolkodj el arról, hogy cselekedeteid hogyan hatnak másokra. Lehetőleg ne utólag, hanem még mielőtt cselekednél. Mit fognak érezni, ha ezt megteszed? Te szeretnéd magadnak ezt az élményt? Ha mégis meg kell tenned a lépéseket, gondold végig, hogyan segíthetsz másoknak a hatások kezelésében.
• Próbáld tetten érni, hogyan befolyásolja a jelenlegi hangulatod a gondolataidat, és a döntéshozatalodat?
• Figyeld meg, hogyan reagálsz másokra, legyél nyitott, és fogadd el mások nézőpontját, szükségleteit. Figyeld meg, hogy ítélkezel-e, sztereotipizálsz? Nézd meg őszintén, hogyan gondolkodsz, és hogyan viszonyulsz más emberekhez.
• Próbálj mögé látni, elgondolkodni azon, mi történik a felszín alatt, ami befolyásolja mások mondanivalóját vagy tettét?
• Figyeld meg az ismétlődő mintákat: ingerè tipikus reakció. Például amikor mérges vagyok, kiabálok, ha ideges vagyok, rágom a szám szélét. Próbáld meg észrevenni az érzelmek feltolulását, összegyűlését, mielőtt kiváltanák a reakciódat.

• Vess egy pillantást a munkakörnyezetedre, és a munkahelyi viselkedésedre is. Ha igyekszel felhívni a figyelmet a teljesítményedre, próbálj meg alázatot gyakorolni. Nem kell mindig dicséretre várni, tudd magabiztosan értékeidet, teljesítményedet önmagadnak elkönyvelni, és hagyj másokat is érvényesülni.
• Vizsgáld meg, hogyan reagálsz a stresszes helyzetekre, és dolgozz azon, hogy nyugodt, összeszedett és kontrolált maradj. Nézd meg, hogyan reagálsz, ha közel egy határidő, vagy akkor, ha nem úgy mennek a dolgok ahogy szeretnéd. Kit hibáztatsz?
• Vállalj felelősséget a tetteidért – ez magában foglalja a tévedésekkel való közvetlen szembenézést, a bocsánatkérést és a rendbehozatala.
• Nézz szembe önmagaddal. Azonosítsd gyengeségeidet és erősségeidet. Fogadd el, hogy nem vagy tökéletes, és fejleszd önmagad, változtasd meg az életed.

Várócziné Elekes Aranka szakértőnk májusban a PersonalGuide zárt önfejlesztő facebook csoportunkban is foglalkozott az érzelmekkel.

Aranka szerint az „ÖNFEJLESZTÉS kulcsfontosságú tényezője az ÖNISMERET. (Az érzelmi intelligencia fejlesztése sem működik önismeret nélkül.) Fontos, hogy tudatában legyél annak, egy-egy helyzet milyen érzelmeket mozgat meg benned és arra hogyan reagálsz.

Ez nem is olyan egyszerű, hiszen sok esetben még magát az érzést is iszonyú nehéz megfogalmazni, nemhogy tudatosan cselekedni és reagálni. Azonban tény, hogy a dolgokhoz való hozzáállásodat alapvetően az érzelmeid határozzák meg.

Éppen ezért, ha tudod fejleszteni magadat abban, hogy érzelmeiddel kapcsolatban tudatosabbá válj -márpedig tudod! – akkor a legtöbb helyzetben ösztönös érzelmi inger-reakció helyett tudatos érzelmi válasz-reakció jellemzi majd a hozzáállásodat és ez határozza meg cselekedeteidet.

Jó, jó, de mégis, hogy csináljam? -kérdezheted.

• Kezd azzal, hogy figyeled magad.
• Ha egy helyzet, egy esemény érzelmileg megérint, például felszabadult leszel, vidám vagy éppen szomorú, ideges, dühös, első lépésként próbáld meg magát az érzést beazonosítani. Mit érzel? Csak fogalmazd meg és mond ki, írd le, jegyezd fel magadnak.  Majd gondold át, hogymi váltotta ki belőled azt az érzést.
• Végül nézd meg, hogyan reagáltál?Az érzelmeid hogyan befolyásolták a gondolkodásodat, a hozzáállásodat és a cselekedeteidet. Ösztönös vagy tudatos volt a válaszreakció? Ezután pedig tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi változik, ha tudatosan reagálsz az érzelmileg túlfűtött helyzetekben?

Érzelmeid felismerése és megismerése, elemzése, szokás kérdése. Egy új szokás kialakulásához pedig időre van szükség. És ha ma elkezded, holnap máris egy lépéssel közelebb kerülsz önmagadhoz és környezetedhez egyaránt.”

Az önismeret megszerzésében, és akár közvetve az érzelmi intelligencia fejlesztésében is nagy segítségedre lehet a Nézz szembe önmagaddal! című könyv és a PersonalGuide® önismereti viselkedéselemzés.

A személyes fejlődésed akkor kezdődik, amikor szembe tudsz nézni önmagaddal.