Önérvényesítés, azaz hogyan állsz ki magadért

Az önérvényesítés jelentése

Talán nem mondok túl nagyot, ha azt állítom: az önérvényesítés minden korban döntő szereppel bírt. Aki pontosan meg tudta fogalmazni igényeit, gondolatait, vállalva önmagát, igényeit, kifejezte önmagát, teljesebb, nyugodtabb, elégedettebb életet él. Mások szemében is ennek tűnik. De hogy is alakul ki, miből áll?

Az önérvényesítés tanult magatartásforma, tudatos viselkedést jelent.

Az önérvényesítés az asszertivitás – tudtad?

Az asszertivitás, az „assero” latin szóból származik, ami azt jelenti: jogot formálni valamire, kijelenteni valami, fenntartani, megerősíteni. Az önérvényesítés tehát pontosan ezt jelenti, gyakorlatilag megtanulsz jogot formálni önmagadra, a viselkedésedre, „érvényesíted önmagad”.

Önérvényesítés jogai

Ahhoz, hogy még mélyebbre ássuk magunkat az asszertív kommunikációban, érdemes ismernünk azt is, hogy milyen jogaink vannak, hiszen az önérvényesítést pozitív irányú megnyilvánulásként szeretnénk kifejezni és fejleszteni.

Ebben Alberti és Emmons asszertív jogok listája segít minket:

Jogunk van ahhoz, hogy…

önmagunk döntsünk viselkedésünk, gondolataink és érzéseink felől
meghatározzuk, mi fontos nekünk és mi nem.
nemet mondjunk anélkül, hogy bűntudatot éreznénk.
hibát kövessünk el és vállaljuk érte a következményeket.
meghallgassanak és komolyan vegyenek.
megváltoztassuk a véleményünket.
azt mondjuk: „nem tudom”. – amiért fizetünk, azt meg is kapjuk.
ne (!) képviseljük az érdekeinket.
megbetegedjünk.
azt kérjük, amit szeretnénk.
informálódjuk szakmabeliektől, beleértve pl. az orvosokat is.

Ha végigolvasod, itt minden arról szól, hogy nekem mire van szükségem, ami az önérvényesítés szabályai 3. pontja miatt kifejezetten hasznos, valamint az én-üzenetek megfogalmazásában.

Önérvényesítés szabályai

Érdemes azzal is tisztában lennünk, hogy az önérvényesítés azért nem másokon átgázolva működik, nagy hanggal, hanem megvannak ennek szabályai, keretei, amelyeket Marshall Rosenberg amerikai pszichológus fejlesztett ki:

Észlelés – felismered adott helyzetet, problémát, tudatosítod.

Érzés – az észleléssel érzelmek is járnak.

Szükséglet – felismerni, hogy az adott helyzet, milyen érzést vált ki, és hogy ez milyen szükséglet nyomán alakult ki. Tehát, nem azt jelzed, hogy dühöt érzel valamiért, hanem azért vagy dühös, mert valamilyen igényed nem teljesült, szükségleted van (pl. koszos zokni nem került a szennyesbe, vacsorára más ételt kaptál, így nem azt ehetted, amit szerettél volna stb.)

Kérés – Ha pedig mindez megvan, akkor nagyon világos, egyszerű kifejezésekkel tudod a tudtára adni a másik félnek, hogy mit szeretnél pontosan.

Önérvényesítés fejlesztése, asszertivitás fejlesztése

Marshall Rosenberg szerint már akár három is elengedő a fenti négy szabályból, hogy önérvényesítő legyél, ezen belül is pozitív önérvényesítő. Ez pedig tanulható, s ezáltal fejleszthető is. Két fontos pont az, amelyet érdemes figyelembe venned ennek kapcsán:

Felelősségvállalás: Az asszertivitás, az asszertív kommunikáció egyik alapvetése, hogy nem keltünk bűntudatot a másikban, hiszen ezzel te vállalod a felelősséget valamilyen igényedért, szükségletedért.
„Te üzenetek” helyett „én-üzenetek”: Az „én-üzenetek” az előző pont alapján pedig ezért is olyan fontosak, hiszen „nekem van szükségem arra, hogy a zokni szennyesben legyen, nekem van igényem a rendre, nekem van igényem arra, hogy azt egyem, amit szeretnék.
+: Ha még az elején lassabban állsz át erre a kommunikációra, akkor érdemes azt a mondást magunkévá tenni, hogy kicsit lassabban reagálsz, átgondolod a mondandód, mielőtt hirtelen tennéd.

Az asszertivitás tehát tanulható, ehhez pedig hozzásegít a PersonalGuide viselkedéselemzés, amely pontosan rámutat azokra a területekre, amelyek számodra erősebbek, illetve azokra, amelyeket érdemes fejlesztened ahhoz, hogy elindulj a pozitív önérvényesítés útján.

További olvasnivaló:

Hogyan kezeld a non-asszertív szituációkat?

5 dolog, ami a mindennapok folyamán segíti a személyes fejlődést